Bod Péter Ákos közgazdász a Privátbankár.hu-n megjelent cikkében több oldalról közelítve vizsgálta meg, jó lépés lehet-e Ferihegy visszaállamosítása. Körbejárta, hogy a covidjárvány következtében nemzetközi szinten, illetve Magyarországon hogyan változtak a légiforgalmi mutatók, mennyire állt vissza a személyi és teherforgalom, mennyiben módosultak az utazási szokások, mert hogy ezt nyilván mérlegelik a vevők és az eladó is.
Boncolgatja azt is, hogy a vevők részéről mi lehet a motiváció. A vásárlást fontolgató konzorciumban az állam mellett a Mol és az Indotek Csoport van benne – utóbbi kettőt nyilván üzleti megfontolások mozgatják. Viszont az állam részéről inkább a szeverenitás kapott hangsúlyt, vagyis hogy újra magyar kézbe kerüljön a reptér – állapítja meg.
Végigveszi a rendszerváltás óta lezajlott főbb privatizációs lépéseket, értékeli, hogy ezek szerinte jó lépések voltak-e, és a reprivatizációkról is elmondja a véleményét. Kitér továbbá arra, hogy különböző felmérések szerint a magyar állam működési hatékonysága, a szabályozás minősége jóval az uniós átlag alatti. Ebbe a közegbe kell szerinte elhelyezni az a kérdést, hogy célszerű-e visszafordítani korábbi tulajdoni trendeket. Foglalkozik továbbá a privatizáció költségeivel is (a nyilvánosságra kerülő hírek szerint az egy éve húzódó tárgyalások most 4,44 milliárd eurós, vagy akörüli vételárnál tartanak), illetve hogy ilyen szempontból milyen következményekkel járhat a visszavásárlás. Megállapítja azt is, hogy az európai gyakorlathoz képest igen sokat költ a kormány üzleti ügyekre.
Az állam nem mindig és nem szükségszerűen rossz tulajdonos, pontosabban vannak olyan körülmények és helyzetek, amikor az állami tulajdonba vétel a sok lehetséges megoldás közül a leginkább ajánlható. A verseny szabadsága és a nyereségességi kényszer nélküli gazdaság azonban nem lehet hatékony: a szükséges kereteken túlterjeszkedő állam terhet helyez a jelen generációjára és gyengíti a fejlődőképességet – zárta cikkét Bod Péter Ákos.
