Magánóvodákat értesített az Állami Számvevőszék (ÁSZ), hogy a költségvetésből nyújtott állami támogatásuk 30 százalékának folyósítását felfüggesztik. Információnk szerint a napokban mintegy 150 magánóvoda kapott levelet ezzel a magyarázattal:
Amennyiben az ellenőrzés rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználást, illetve ennek veszélyét tárja fel, vagy az ellenőrzött szervezet által a pénzeszközök kezelésére vonatkozó szabályok súlyos megsértésével történő károkozást, illetve ennek veszélyét állapítja meg, a kár megelőzése, illetve enyhítése érdekében az ÁSZ elnöke az illetékes hatósághoz vagy szervezethez fordulhat. Ennek keretében vagyonmegóvási intézkedés elrendelését kezdeményezheti az ÁSZ.
Ezzel a jogával élt a számvevőszék, a levélben konkrétan „rendeltetésellenes pénzfelhasználás veszélyére” hivatkoznak, a támogatás felfüggesztését pedig a Magyar Államkincstártól kérték.
Ez hidegzuhanyként érte az óvodák működtetőit, hiszen június 9-én Kásler Miklós aláírásával levelet kaptak, amelyben az emberi erőforrások minisztere meleg szavakkal köszönte meg a pandémia alatt tanúsított együttműködésüket, áldozatos munkájukat:
„A sikeres újranyitásban hatalmas szerepe volt a fenntartók, az intézményvezetők és a pedagógusok elmúlt időszakban kifejtett példás helytállásának, elkötelezett szolgálatának, amellyel folyamatosan segítették a gyermekek fejlesztését, nevelését.”
Egyúttal kifejezte azt óhaját is, hogy a nyáron lényegében teljes gőzzel működjenek az óvodák. Mivel a szülők a járványügyi helyzet miatt a szabadságukat már kimerítették, arra kérte az óvodák fenntartóit, hogy a felújítási és karbantartási munkákat, nyári szabadságolásokat is úgy ütemezzék, hogy közben a gyerekeket is el tudják látni. A nyáron szokásos kisebb gyereklétszám ellenére csoportok összevonását, településenként, lakókörzetenként ügyeleti rendszert nem javasolt a járványügyi kockázat miatt. A Kásler-levél után két héttel érkezett a meglepetés a közpénzek őrétől, az ÁSZ-tól.
A számvevőszék, úgy tűnik, szívén viseli a magánóvodák működését, tavaly decemberben szekrénnyi dokumentumot kértek be tőlük, a költségvetési pénzek felhasználásának ellenőrzéséhez. Három évre visszamenőleg kérték a teljes dokumentációt, főkönyveket, számlákat, szabályzatokat. Igen rövid határidőt szabtak a feladathoz, ami – forrásaink állítása szerint – egy teljes embert lekötött a legnagyobb járványhullám idején. Néhány óvodavezető később arról számolt be, hogy a veszélyhelyzet közepette ellenőrök szálltak ki hozzájuk, jóllehet ellenjavallt volt a személyes kontakt – a számvevőszék azonban nem erősítette meg ezt az információt.
Más hivatalok is foglalkoznak a magánóvodákkal, ugyancsak tavaly számoltunk be arról, hogy ellehetetlenülhetnek az idegen nyelvű óvodák, legalábbis az olyanok, amelyek nem nemzetiségi nyelven oktatnak.
Ami a legfrissebb fejleményt, a támogatás felfüggesztést illeti, az ÁSZ-tól azt szerettük volna megtudni, hány intézménynél intézkedtek, összesen mennyi pénzt érint, és mit jelent a „rendeltetésellenes pénzfelhasználás” veszélye, milyen konkrét ügyekről, luxuskiadásokról, pazarlásról van szó.
Konkrét kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ, Horváth Bálint szóvivő több oldalas leveléből az derült ki, hogy az ellenőrzés széles kört, a köznevelési és szociális intézmények fenntartóit érinti. Az államháztartáson kívüli humánszolgáltatók közfeladatokat vesznek át, ehhez igényelhetnek költségvetési támogatást, ám ehhez az intézményfenntartóknak biztosítaniuk kell annak feltételeit, hogy a közpénzt szabályszerűen és átláthatóan használják fel. 2017-től több mint száz nem állami humánszolgáltató fenntartót ellenőriztek, és jelenleg is több száz intézményfenntartó értékelése van folyamatban. Ezek között vannak szociális, illetve köznevelési feladatokat ellátó intézményfenntartók, így óvodák is.
A szóvivő hivatkozott arra, hogy a 2017-2019 közötti ellenőrzés során „ötven nem állami intézményfenntartó közel háromnegyede nem tudta igazolni a közpénzek rendeltetésszerű felhasználását”. Az ÁSZ nem büntet és nem bírságol, ugyanakkor van olyan eszköze, amellyel képes előmozdítani a jogkövető magatartást. Ilyen a vagyonmegóvási intézkedés (a támogatás időszakos és részleges felfüggesztésének kezdeményezése), amely a számvevőszék közpénzek feletti garantőr szerepének hatékony és gyors eszköze. A törvényben biztosított intézkedés a közvagyon megóvását és a legszükségesebb intézkedések megtételét biztosítja annak érdekében, hogy a meghatározott magatartás észlelésétől, annak ellenőrzött általi megszüntetéséig további kár ne keletkezhessen – részletezte Horváth Bálint. Hozzátéve, hogy 2020-ban a számvevőszék összesen 126 esetben helyezett kilátásba vagyonmegóvási intézkedést és 22 esetben volt szükség a költségvetési támogatás folyósításának tényleges felfüggesztésére.
Hiába feszegettük, hogy most milyen konkrét szabálytalanságok miatt rendelték el a támogatás visszatartását, a szóvivő arra hivatkozott, hogy ezek folyamatban lévő ellenőrzések, így a konkrét megállapításokról nem adhatnak bővebb tájékoztatást. Az a cél, hogy az érintettek a lehető leggyorsabban megszüntessék a gazdálkodásukban feltárt szabálytalanságokat, pótolják a hiányosságokat, erre nézve a számvevőszéktől kaptak iránymutatást, mit kell pótolniuk. Amint a fenntartók megteszik a szükséges intézkedéseket az ÁSZ azonnal visszavonja a vagyonmegóvási intézkedés kezdeményezését és hozzájuthatnak a felfüggesztett költségvetési támogatásukhoz, nem éri kár őket. Tehát minden rajtuk múlik – magyarázta Horváth Bálint.
Az ÁSZ a következőket kérte:
- a fenntartó hatályos számviteli politikája,
- pénzkezelési szabályzata,
- a térítési, illetve tandíj megállapítására vonatkozó fenntartói szabályok,
- a 2021-es költségvetési támogatás felhasználás alapfeladatonkénti elkülönítésének kialakítását és módját igazoló dokumentum,
- friss digitális fotó a fenntartott intézmény épületének bejárati homlokzatáról, igazolandó, hogy működik.
„Eddig az volt a gyakorlat, hogy első körben megküldte az ÁSZ az észrevételeit, arra reagálhattunk, és az egyeztetési folyamat végén alakította ki az ÁSZ végleges álláspontját. Ehhez képest most a megkérdezettek közül senki sem tudott arról, hogy 2021-ben is ellenőrzés folyik náluk. Senkit nem kerestek, semmilyen dokumentumot nem kértek be, az ÁSZ-tól megállapítás nem érkezett, határozatot nem küldött az esetleges kifogásolt szabálytalanságról” – értetlenkedett az egyik érintett.
Ez egy normatív kaszálásnak látszik
– osztotta meg benyomását egy másik, névtelenséget kérő óvodavezető. „Előbb megkaptuk a szankciót, majd utána bekérik az iratokat, hátha találnak rajta fogást” – fordította le a történteket.
Felvetésünkre azonban Horváth Bálint továbbra is azt állította, hogy az ÁSZ a kezdeményezett vagyonmegóvási intézkedést minden esetben konkrét ellenőrzési bizonyítékokra, feltárt szabálytanságokra alapozza. Ennek ugyanakkor ellene mond, hogy információnk szerint a támogatásmegvonás címzettjei között olyan fenntartó is akad, amelyik nem is kapott 2020-ban költségvetési pénzt, az idén pedig nem kapott értesítést ÁSZ-ellenőrzésről.
