Berecz Valter / 24.hu
Gazdaság

Nagy bajban lesznek a kisvállalkozók, ha nyugdíjba mennek

Világszerte mintegy 2,2 milliárd munkavállaló nem fizet nyugdíjjárulékot – a teljes globális munkaerő 65 százaléka –, ami a kormányok számára jelentős kihívást, a vagyonkezelők számára pedig óriási növekedési lehetőséget jelent, mellyel a jövőbeli öngondoskodást segíthetik. Magyarországon is viszonylag kevesen tesznek félre a nyugdíjas évekre, az Európai Unión belül sereghajtónak számítunk a jelenlegi megtakarítási hajlandósággal – derül ki a PwC felméréséből.

Világszerte a 26-35 év közötti munkavállalók körülbelül 79 százaléka egyáltalán nem tesz félre nyugdíjas éveire.

Magyarországon sem jellemző az öngondoskodás

Magyarországon a KSH közvéleménykutatási adatai szerint a munkaképes lakosságon belül csak 21 százaléknak van nyugdíjcélú megtakarítása. Az önkéntes nyugdíjpénztárak által kezelt vagyon 1 625 milliárd forint, ami mintegy 1,1 millió tag között oszlik meg. Ezt egészíti ki mintegy 380 ezer nyugdíjbiztosítás és 107 ezer nyugdíj-előtakarékossági számla.

A PwC szakértői szerint ezekből az adatokból is látszik, hogy Magyarországon viszonylag kevesen tesznek félre a nyugdíjra. Az Európai Unión belül ebben Magyarország sereghajtó, mivel hazánkban az ilyen jellegű megtakarítási kedv a 22. a sorban.

A magyarok elsősorban az államtól várják a nyugdíjukat, amelynek várható összegét két dolog határozza meg: egyrészt az átlagfizetés 1988-tól, másrészt pedig a munkaviszonyban, más kereső tevékenységgel eltöltött idő. Városi legenda tehát az, hogy a nyugdíjba vonulást megelőző utolsó öt évben megkeresett bérek alapján kapunk nyugdíjat – mutat rá Honyek Péter, a PwC Magyarország adótanácsadási üzletágának igazgatója.

A kimagasló nyugdíj, és az alig elegendő

A kiemelkedően magas munkabérből élők gyakorlatilag bármekkora összegű nyugdíjat megszolgálhatnak, mivel 2013-tól nincs járulékfizetési felső határ Magyarországon. Előtte legfeljebb évi 7-8 millió forintos jövedelemig kellett nyugdíjjárulékot fizetni, és így az állam által adott nyugdíjaknak is volt egy felső határa. Azóta azonban a kiemelkedően magas bérek után is kell járulékot fizetni, és ezen befizetések után az érintettek „szupernyugdíjakra” válhatnak jogosulttá. Ezeket az érintettek óriási befizetései alapozták meg, mivel ők az elmúlt nyolc évben kiemelkedő mértékben járultak hozzá a közterhekhez.

„Az érem másik oldala azonban elég sötét, hiszen a nyugdíjrendszerünk extra alacsony nyugdíjakat is eredményezhet. Ha valaki egész életében a minimálbérnek megfelelő összeget keresett, akkor a nyugdíja is ennek megfelelő lesz. Ez különösen a kisvállalkozók – és kiemelten a 420 ezer katás (kisadózó vállalkozások tételes adója) adóalany – számára jelent gondot, mivel ők törvényesen fizetnek a minimálbér vagy még alacsonyabb összeg után járulékokat, miközben vállalkozásukból felvett osztalékból élnek. Az osztalék után nem fizetnek járulékot, és így nyugdíjra sem jogosultak azután.”

A szakember szerint e csoport számára különösen nehéz váltás lesz a nyugdíjaskor elérése, mivel a nyugdíjuk a korábbi osztaléknak csak egy részét, gyakran csak a töredékét fogja fedezni. Például a 2021. évi szabályok alapján egy havi 50 ezer forintot kereső katás adóalany csak annyi nyugdíjat szolgál meg, mint egy havi 102 ezer forintot kereső munkavállaló, ráadásul évente csak 7,3 hónap szolgálati időt szerez. Ezért a katás adóalany vállalkozók nyugdíjjogosultsága minimális lesz.

Mintegy 2,2 milliárd globális magán- és közszférában dolgozó munkavállaló nem fizet nyugdíjjárulékot – ez a teljes globális munkaerő (3,4 milliárd munkavállaló) 65 százaléka.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.