A nyugdíjszakértő elárulta, mi a nyugdíjas boldogság titka

Különösen megkönnyíthetné a gazdaság remélt visszapattanását a koronavírus-járvány után Magyarországon, ha az erre hajlandó és dolgozni képes nyugdíjasok minél nagyobb számban visszatérnének a munka világába – véli Farkas András nyugdíjszakértő. Ebből az apropóból tekintette át, csábító-e ma nyugdíjasként dolgozni.

Szerinte az akadályokat, korlátozásokat mind meg kellene szüntetni, illetve újabb munkáltatói ösztönzőket kellene bevezetni. El kellene törölni szerinte a közszférára vonatkozó nyugdíjas munka tiltásának szabályát (ami például munkaviszonyban, vagy más jogviszonyban amúgy is kikerülhető), és azt is, hogy ha engedéllyel mégis lehetséges a munkavégzés, le kelljen mondani a nyugdíjról.

A munkáltatói terhek eltörlését, és a járulékmentességet jó ösztönzőnek tartja, de szerinte bővíteni lehetne a kört. Példaként említette, hogy a nyugdíjasok foglalkoztatásáért pluszpont járhatna a közbeszerzésben, lehetne érte társaságiadó-kedvezményt biztosítani, de felvetette a cafeteria bővítését is, nyugdíjasokra. És érdemes lenne szerinte minden ellátás melletti munkavégzésnél eltörölni a kereseti korlátokat. Tehát a korhatár előtti, illetve a megváltozott munkaképességű ellátásoknál is.

Foglalkozik a várható élettartam, egészséges élettartam kérdésével is. Innen közelítve 778 ezer nyugdíjas dolgozhatna elméletileg, de jelenleg kevesebb, mint 200 ezren dolgoznak csak. Ebben szerinte az egészségi okok mellett más okok is szerepet játszhatnak, például hogy van-e a nyugdíjas közelében olyan munkáltató, aki foglalkoztatná. És persze vannak szubjektív tényezők is, amikkel szintén kellene foglalkozni.

Vizsgálja azt is, a nyugdíjasok közül mely csoportok vannak rákényszerülve arra, hogy tovább dolgozzanak, és hogy vajon ők mennyire vannak előnyben vagy hátrányban a munkaerőpiacon.

Farkas András szerint a nyugdíj melletti munkavállalás legfontosabb haszna pszichológiai jellegű lehet. A munka révén a nyugdíjas nem szakad ki a társadalom finomszövetéből, amit a munkatársak, ismerősök, barátok erőteljes hálózata teremt meg. Amíg dolgozik, a nyugdíjas egy nagyobb közösség fontos tagja maradhat. A leghosszabb ideje tartó boldogságkutatás eredményeiből tudjuk, hogyaz időskori boldogság nem a hírnévtől és nem a gazdagságtól függ (amire minden fiatal vágyik), hanem a közösségi – munkatársi, baráti, családi – kapcsolatok erősségétől. A nyugdíj melletti munkavégzés legfontosabb eredménye az lehet, hogy boldogabban élhet a nyugdíjas.