A Generali Biztosító átlagos fiatalokat, középkorúakat és a nyugdíjhoz közelebb álló időseket kérdezett arról, hogyan képzelik a munkával töltött évek után következő jól megérdemelt pihenést. A válaszolók alaposan elengedték a fantáziájukat, és csupa olyan vágyálmot említettek, amit még a mostani fizetésük mellett is csak tudatos tervezéssel tudnának megvalósítani, vagy egyáltalán nem.
Tervek tehát bőven vannak, ugyanakkor a magyarok egyre kevésbé fektetnek a jövőjükbe. a következő időszakra pedig minden bizonnyal rányomja majd a bélyegét a koronavírus-válság.
Egyre kevésbé jön ki a matek
A valóságban számos bizonytalanság övezi azt, hogyan alakulnak majd át a nyugdíjrendszerek egy fenntarthatóbb modellre. A világ legnagyobb részén általános probléma a lakosság öregedése, Magyarországon a prognózisok szerint 2050-re minden negyedik ember 65 éven felüli lesz, ezt a jelenséget pedig a népességszám folyamatos csökkenése is súlyosbítja. A magyar nyugdíjasok számára az is rossz hír, hogy az időskori juttatás egyre inkább elmarad a nettó átlagkeresettől – az évezred eleji 60 százalékról, 2019-re 50 százalékra esett vissza –, a nyugdíjak vásárlóereje pedig alig változott az elmúlt 10 évben.
Ha a gazdasági és demográfiai trendeket nem is könnyű értelmezni minden esetben, elegendő azt megnéznünk, hogyan változott az utóbbi években a nyugdíjas korosztály elégedettsége a házi költségvetésük kapcsán. Amíg
Jobb később, mint soha – de a legjobb mielőbb
A biztosító szétnézett a saját háza táján is: meglepő jó hír, hogy a nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelei körében a 30 év alattiak is megjelennek már. A megtakarításokat illetően az összes befizető átlagosan havonta 22 670 forintot tesz félre nyugdíjaskorára, ez azt jelenti, hogy ha valaki 50 évesen kezd el ennyit félretenni, akkor több mint 7 millió forintot, 40 éves korban kezdve közel 17 millió forintot, és 30 évesen indítva több mint 33 millió forintot vehet majd fel, amikor az aktív munkaerőpiaci évei végére ér. A biztosító nem győzi felhívni a figyelmet arra, mennyit nyerhet egy átlagos magyar fiatal, ha mihamarabb elkezd gondolni a jövőjére.
Az emberek többsége csak egy bizonyos kor után kezd el gondolkodni a nyugdíj-takarékosságon, hiába hall annyit róla a környezetében és a médiában. Aztán jön a megdöbbenés. Hogy konkrét példát nézzünk, a 30 évesen kezdett és összesen összegyűjtött 33 millió forint a nyugdíjas években körülbelül 160 000 forintos járadékbiztosításnak felel meg, míg ugyanez a konstrukció 50 évesen indítva, összegyűjtött 7 millió forinttal csupán havi körülbelül 34 000 forint járadékot jelent. A tanulság viszont látványos: minél hamarabb, akár már az első fizetésünktől kezdjük az öngondoskodást, annál kisebb havi teherrel érhetünk el jelentősebb megtakarítást – állítja a biztosító személybiztosításokért és ügyfélkapcsolatokért felelős igazgatósági tagja, Schaub Erika.
Kiemelt kép: Farkas Norbert / 24.hu
