Roham indulhat jövőre a napelemekért, egyelőre azonban befékezett a piac, miután Palkovics László innovációs és technológiai miniszter bejelentette, hogy jövő nyártól a háztartások számára 30-40 százalékos vissza nem térítendő támogatást tervez a kormány napelem-telepítéshez. Piaci hírek szerint sorra mondják vissza a megrendeléseket, arra hivatkozva, hogy megvárják a kilátásba helyezett támogatást. Szakértők szerint érdemes mihamarabb belefogni a projektbe, a minisztérium ugyanis már azt is bejelentette, hogy akik a támogatást igénybe veszik, azok számára megszűnik a jelenlegi, kedvező áramelszámolás.
A részletekről érdeklődtünk az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál, de cikkünk megjelenéséig nem reagálták a kérdéseinkre, így arra sem, milyen lesz az új elszámolási rendszer, anyagilag mit jelent ez majd azoknak, akik igénybe veszik a támogatást. Egyelőre annyit tudni, hogy a lehetőség nem lesz mindenki számára nyitva: csak hátrányos helyzetű térségekben, nagycsaládosoknak lesz elérhető a támogatás. A jelenlegi kedvező elszámolás pedig azoknak is megszűnik 2024-től, akik támogatás nélkül telepíttetnek háztartási napelemet. A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) elnökével, Kiss Ernővel beszéltük át, mire számítson, akinek már van napeleme, illetve aki a közeljövőben szeretne.
Érdemes lesz 2023 végéig belevágni
Ha a hétköznapi ember számára újdonság is, hogy változik az elszámolás, szakmai körökben nem okozott meglepetést, hogy a kedvezőbb, úgynevezett szaldóelszámolásra jogosultság megszerzésének lehetősége idővel megszűnik a háztartásoknál, és helyette bejön a bruttó elszámolás. (Jelenleg a megtermelt és a felhasznált áram mennyisége közötti különbséget számolják el. Ha többet fogyasztott a napelemes háztartás, azt ki kell fizetnie, ha viszont többet termelt, azt a fogyasztói árnál jóval olcsóbban veszik át tőle. Hogy az újfajta, kevésbé kedvező elszámolás mit jelent majd ehhez képest, azt ma még csak találgatják.) Mint Kiss Ernő elmondta, a változásról korábban több konferencián beszélt dr. Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár is. Ez amúgy egybevág az Európai Unió törekvésével, hogy minél inkább piaci viszonyok közé helyezzék a megújuló energiák termelését és értékesítését. A szaldóelszámolás ugyanis tulajdonképpen egyfajta támogatás, tehát piactorzító.
A tervek szerint 2023. december 31-e után már nem lehet új jogosultságot szerezni szaldóelszámolásra. Viszont aki addig megszerzi a jogosultságot, annak a minisztériumi bejelentés alapján megmarad. Érdemes lehet tehát 2023 végéig felszereltetniük a napelemet azoknak, akik már eddig is tervezték, és elő tudják teremteni a rá valót.
Szaldóelszámolással jó esetben nullás az áramszámla
A szaldóelszámolási jogosultság 50 kW teljesítményig a háztartási méretű napelemes kiserőművekre szerezhető meg, legkésőbb tehát 2023 végéig. A háztartási napelemes kiserőműveket alapvetően úgy tervezik, hogy a korábbi áramfelhasználás alapján fedezzék a villamosenergia-szükségletet és akár a fűtés-hűtés villamosenergia-szükségletét is.
A háztartási áramszámla tartalmazza az energiadíjat, a rendszerhasználati díjat, és egy kisebb tételt, a havi elosztói díjat. 2020-ban például az Elműnél
- az energiadíj 1320 kWh óra fogyasztásig 12,62 forint, felette 13,66 forint,
- a rendszerhasználati díj 15,9 forint,
a havi elosztói díj pedig 120,5 forint, és ezekre a díjtételekre még mind rájön a 27 százalékos áfa.
A napelemek beüzemelésekor új, úgynevezett ad-vesz mérőórát szerelnek fel, ami a fogyasztást és a hálózatba visszatáplált termelést is számolja. Ha jól tervezték meg a napelemes kiserőművet, akkor tehát ugyanannyit termel, mint amennyit a háztartás elfogyaszt. Szaldós elszámolásnál ebben az esetben „nullás” lesz az éves áramszámla, és csak az elosztói alapdíjat kell megfizetni, ami 1836 forint egy évre. A napelem megtérülési ideje 7-8 év, addigra dolgozza le az árát a nullás számlákkal – utána mondhatjuk csak, hogy ingyen termeljük az áramot.
Ha alultervezték a rendszert, vagy időközben megnőtt a család energiafelhasználása, akkor amennyivel kevesebbet termelünk, azt ki kell fizetni az éves elszámolásnál – az energiadíjat és a rendszerhasználati díjat is. Ha egy háztartás mondjuk 500 kWh-val fogyaszt többet, mint amennyit a napeleme termel, akkor ez nagyjából évi 20 ezer forint pluszkiadást jelent.
Amennyiben többlettermelés van, akkor arra a fogyasztó csak az energiadíjat kapja meg, ezzel egyenlő ugyanis az átvételi ár. Ha háztartásról van szó, aki nem áfaalany, áfa nélküli az átvételi ár. És mivel a rendszerhasználati díjak évről évre emelkedtek, az energiadíj (=átvételi ár) pedig ezzel párhuzamosan csökkent (összességében így nem változott az áram ára, rezsicsökkentés jeligére), így évről évre kevesebbet ért a túltermelés. 500 kWh túltermelés 2018-ban Elmű-díjszabással még nettó 7300 forintnyit, 2019-ben már csak 7 ezer forintnyit ért, idén pedig körülbelül 6300 forintot hozhat. És igaz ugyan, hogy a túltermeléssel kicsivel hamarabb térül meg a beruházás, de mivel feleannyit sem kapunk érte, mint amennyiért vesszük az áramot, nemigen éri meg túltervezni a rendszert.
Kuriózum a magyar szaldós elszámolás
Kiss Ernőtől megtudtuk, a világ nagy részében már most is bruttó elszámolás van – Magyarországon 2007 óta létezik a szaldós, ezzel támogatják a hazai napaelem-rendszerek telepítését. Úgy véli, mostanra annyira lecsökkent a napelemes rendszerek ára (főleg euróban), hogy e nélkül a rendkívüli támogatás nélkül is megéri a telepítésük. Ma már a világon a legolcsóbb villamosenergia-termelési módszer a napelemes. Viszont aki teheti, annak kétségtelenül érdemes kihasználnia a szaldóelszámolás lehetőségét, ameddig még lehet, mivel a kormány nyilatkozata szerint a megszerzett jogosultság megmarad. Bízzunk benne, hogy ez így is lesz – valószínűleg rendkívül népszerűtlen lépés lenne, ha ezen később változtatna az aktuális kormány.
Így nehezebb lesz tervezni is. A szakember szerint egy biztos, nem valószínű, hogy a jövőben magasabb lenne az átvételi ár, ha továbbra is nagyon olcsón kapjuk a háztartási áramot.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
