Az idei évben a 2008-ban kirobbant válság óta nem tapasztalt kihívások érték a világgazdaságot. A hitelválságot követő növekedést rekordalacsony kamatokkal és egyéb jegybanki beavatkozásokkal tudták fenntartani a fejlett országok. Az Equilor Befektetési Zrt. elemzése szerint ezeknek a programoknak számos negatív következményük is volt, melyek közül az egyik legfontosabb, hogy jelentősen növekedtek a társadalmi egyenlőtlenségek.
Az optimista és a pesszimista forgatókönyv
Török Lajos vezető elemző szerint a koronavírus-járvány kirobbanását követően a legnagyobb kérdés továbbra is az, hogy a mostani problémák csak időlegesen zökkentették ki vagy új pályára állították a gazdaságokat. Török Lajos szerint a politikai döntéshozók és jegybankárok a legtöbb fórumon azt hangoztatják, hogy várakozásaik szerint ez a forgatókönyv a legvalószínűbb, és ezért mindent meg is tesznek, ezzel is segítve a jóslat önbeteljesítésének valószínűségét.
A vezető elemző szerint a jelenleg elérhető adatok alapján kizárhatjuk a legrosszabb forgatókönyveket, hiszen az első mélypontot valószínűleg elértük az első félévben, innen pedig felfelé indultak a reálgazdasági mutatók és a piacok is. Török Lajos kiemelte, hogy a gazdasági szereplők jelentős árat fizettek a tavaszi leállások miatt, ami felemésztette tartalékaik jelentős részét, így sokkal inkább kitettek lennének egy újabb lassulásnak.
Beindult a pénzpumpa
Ahhoz, hogy az optimistább forgatókönyv valósuljon meg, a jegybankok korábban nem alkalmazott programokat vetettek be: minden eddiginél magasabb szintekre duzzasztották a mérlegeiket, az állampapírok mellett vállalati kötvényeket is vesznek. A pénzpumpa azonban számos negatív következménnyel járhat: a legnagyobb veszély a megugró infláció, elsősorban egy V-alakú felpattanás esetén, 2021 második felében. A jegybanki programok jelentősen emelik az eszközárakat, így a társadalmi egyenlőtlenségek a korábbinál is magasabb szintekre emelkedtek, ráadásul a járvány következményei kedvezőtlenebbül érintik az alacsonyabb keresetűeket.
Magyarország nagy vesztesei
Magyarországon a második negyedévben 13,6 százalékkal esett vissza a hazai GDP, és a koronavírus-járvány negatív hatásai szinte mindenhol jelentkeztek. Termelési oldalon az ipar 20,1 százalékkal, ezen belül a feldolgozóipar 21,7, míg a szolgáltatási szektor 12,2 százalékkal csökkent. A legnagyobb vesztes a szórakoztatási és a szállítmányozási szektor volt, miközben a pénzügyi, biztosítási tevékenységek volumene emelkedett.
A háztartások, illetve lakosság fogyasztása 8,6 százalékkal esett vissza, amit elsősorban a turisták elmaradása okozott. Az Equilor várakozásai szerint az idei évben összességében 5 százalékos gazdasági visszaesés, jövőre 4,5, 2022-ben pedig 4 százalékos növekedés várható. A GDP-arányos államadósság 75,9 százalékra emelkedhet év végére, míg az államháztartási hiány 8 százalékos lehet.
A forint gyengülése nem hiányzik
Idén erősödött az inflációs nyomás, melyben szerepet játszott a forint jelentős gyengülése is. Az év utolsó hónapjaiban némileg mérséklődhet az áremelkedés üteme: összességében jóval a 3 százalékos jegybanki célszint felett, de még a toleranciasávon belül alakulhat az idei évben. Török Lajos rámutatott, hogy a forint esetleges további gyengülése komoly felfelé mutató inflációs kockázatot jelenthet.
Várakozásuk szerint a kamatszint nem süllyed tovább, és amennyiben az infláció élénkülése tartós lesz, 2021 utolsó negyedévében kamatemelésre is sor kerülhet. Az MNB – amennyiben a növekedési kilátások tartósan romlanak – a beruházásokat közvetlen módon fogja támogatni, az NHP Hajrá! és a Növekedési Kötvényprogram segítségével.
Részvénypiac
A részvénypiacokon a koronavírus a történelmi bikapiac végét hozta el, a tavaszi mélypont óta azonban soha nem látott emelkedés látható: a tengerentúli tőzsdeindexek rekordmagasságokba emelkedtek, a technológiai cégek részvényei pedig a dotcom lufi óta nem látott árazással kereskednek. Az emelkedéshez korábban nem látott jegybanki segítségre volt szükség, így az jóval törékenyebb, mint az előző 12 év szinte töretlen növekedése.
Török Lajos szerint óvatosságra inthet, hogy a részvények árazása a piac által várt idei eredmények függvényében magas szinteken tartózkodik, hiszen az árak úgy tudtak március vége óta emelkedni, hogy jelentős profitcsökkenés várható az idei évre. Ennek megfelelően a piac véleménye nagyon eltérő az év végi szintekkel kapcsolatban: az optimisták szerint új csúcsokon zárhatunk, míg a pesszimista szereplők a márciusi mélypontot sem tartják elképzelhetetlennek.
Cégük várakozása szerint a fontosabb részvényindexek új történelmi csúcsokat érhetnek el. A piaci visszajelzésekből látszik, hogy sem az ismét romló vírushelyzet, sem a csökkenő gazdaság nem veszi a részvénybefektetők kedvét, amit a jegybankok ultralaza politikája és az alternatíva hiánya is fűt. Török Lajos szerint igazi fordulópontot csak egy esetleges újbóli széles körű hatósági karantén jelentene, addig tovább emelkedhetnek az indexek.
Az amerikai elnökválasztás tőkepiaci szempontból is izgalmas lehet: az elmúlt 100 év választásait vizsgálva az látható, hogy a választás éve nagyrészt emelkedést hozott a tőzsdéken és a republikánus elnököket jellemzően jobban fogadta a piac, mint demokrata kollégáikat. Amennyiben Trump megkezdi második elnöki ciklusát novemberben, vélhetően nem változik a retorikája, és továbbra is úgy fog a tőzsdei teljesítményre tekinteni, mint az ő elnöki bizonyítványára. Amennyiben azonban a baloldali fordulatot ígérő Joe Biden nyeri a választást, azt valószínűleg nem fogadná túl nagy lelkesedéssel a piac.
Kiemelt kép: Farkas Norbert / 24.hu
