A munkaerő-piaci járulékot azért vonják a dolgozóktól, hogy ha valaki elveszíti az állását, akkor cserébe a befizetett járulékért joggal várhasson segítséget az államtól: időben kapjon munkanélküli segélyt, mostani nevén álláskeresési járadékot. A segítség azonban nem mindig jön időben.
Tamás (valódi nevét megváltoztattuk) esetéről már írtunk. Április 17-én bocsátotta el a főnöke egy budapesti pékségből, rá következő hétfőn, április 20-án már jelezte is elektronikusan a kormányhivatalnak, hogy állástalan lett, igényelte a járadékot. Várt, de visszajelzést nem kapott, ezért júniusban személyesen ment be a munkaügyi központba, hogy megtudja, hogyan áll az ő ügye. Közeledett ugyanis a 60. nap, ennyi ideje van a kormányhivatalnak, illetve a munkaügyi központnak elbírálni az álláskeresési járadék igénylését. Akkor azzal rázták le Tamást, hogy legyen türelemmel, mert a nagy számú igénylés feldolgozásában még csak az április közepi időpontnál tartanak, így ő is sorra kerül egy-két héten belül. Nem lett. Tamás július közepén úgy helyezkedett el egy webáruháznál raktárosként, hogy még mindig nem bírálták el a munkanélkülieket megillető juttatás iránti kérelmét.
Július 29-én kapta meg e-mailben az aznapi dátumozású határozatot a fővárosi kormányhivataltól, hogy jár neki az álláskeresési járadék, méghozzá július 18-ig bezárólag. Tehát tíz nappal az után kapta meg az értesítést, ameddig megilleti őt a támogatás.
„Felkopott volna az állunk, ha engem is kirúgtak volna, illetve ha Tamás nem talál másik munkát” – ezt barátnője mondta.
Tamásé az általunk ismert, amúgy is lassan lezáruló ügyek közül a legtovább tartó. Egy másik olvasónk, Kriszta a 96. napon kapott pénzt, bár neki a határozat a 60. napon megérkezett.
Megkerestük a Miniszterelnökséget, illetve az illetékes kormányhivatalt, miként lehetséges, hogy a 60 napos ügyintézési határidőt messze túllépték, és normális-e az, hogy egy éveken át munkaerő-piaci járulékot fizető dolgozó állásának elveszítése után csak 110 nappal kap segítséget az államtól. Cikkünk megjelenéséig a Miniszterelnökségtől nem kaptunk választ, holott eddig a tárca kommunikált a munkanélküli ellátásért folyamodók ügyében.
A fővárosi kormányhivatal azzal védekezett, hogy a munkaerő-piaci feladatokat ellátó kerületi hivatalaiban az álláskeresők nyilvántartásba vétele, az álláskeresési ellátás iránti kérelmek feldolgozása, az álláskeresési ellátások megállapítása és kifizetése folyamatos. Ha a kormányhivatal az ügyre irányadó 60 napos ügyintézési határidőn belül nem hoz döntést, illetékmentes eljárásban 10 ezer forintot fizet az ügyfélnek. Válaszuk szerint azonban a 60 napos határidő túllépése nem jellemző, és oka lehet például az, hogy az ügyfél a dokumentumokat hiányosan adja be.
Ez azonban olvasónk ügyében nem áll fenn, leadott minden kért dokumentumot még áprilisban, és nem kértek tőle pótlást.
Kiemelt kép: Getty Images
