az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk, 2004 óta nem volt még ilyen rossz a mezőgazdasági támogatások folyósításának üteme – állítja Kósa Ferenc szaktanácsadó. A merítése elég széles, hiszen közel 130 gazdálkodót segít Bács-Kiskun megyében, egyesületi vezetőként pedig 40 másik tanácsadó összesen közel 5000 gazdálkodójának helyzetére lát rá. Mint megtudtuk, a probléma nem korlátozódik a megyére, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségénél (MOSZ) országszerte azt tapasztalják, hogy az előző években a megszokottnál jóval később érkeznek egyes támogatások – válaszolta érdeklődésünkre Máhr András, a szervezet főtitkára.
A 2019-es év után járó úgynevezett zöldítési támogatást sok ügyfél még egyáltalán nem kapta meg – mondott konkrét példát a vontatott pénzosztásra Kósa Ferenc, de az ügyfeleiről vezetett adatbázisa azt mutatja, hogy még a legalapvetőbb, a földalapú támogatás is csúszott. A művelt terület után lényegében mechanikusan folyósított, hektáronként bő 70 ezer forint kifizetése az előző évekhez képest hónapokat késett.
A közvetlen kifizetéseket – mint a földalapú, a termeléshez kötött, a zöldítési vagy a fiatal gazdáknak szóló támogatások – június 30-ig kell folyósítani, vagyis a 2019-es év után járó szubvenciókat az első félév végéig meg kellett volna kapniuk a gazdálkodóknak. Az EMVÁ-ból, azaz az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból utalt pénzek (például a tehén állatjóléti vagy az ökogazdálkodási támogatások) esetében pedig augusztus a határidő. Az előző években az volt a jellemző, hogy áprilissal bezárólag megérkeztek ezek az összegek a gazdálkodókhoz, most azonban még júniusban is bőven úszott a zöldítési támogatás – mondta Máhr András a szaktanácsadóval egybehangzóan.
A Magyar Államkincstárt, a kifizetőhelyet is megkeresték MOSZ-tól a problémával. Azt a választ kapták, hogy 90 százalék feletti a kifizetések aránya, az EMVÁ-nál pedig még nem járt le a határidő. Az Agrárminisztérium még ennél is jobb arányról számolt be lapunknak. Válaszuk szerint a benyújtott kérelmek túlnyomó többségéről a Magyar Államkincstár április vége előtt döntött, az elmúlt hónapokban jellemzően „a bonyolult megítélésű egyedi ügyek maradtak fenn”.
A 2019. évi egységes kérelem azon jogcímeire, ahol a végkifizetési határidő 2020. június 30-a volt, az összes agrártámogatás tekintetében a kifizetéseket 98,8 százalékon teljesítették 2020. június 30. napjáig
– hivatkozott a minisztérium a kincstár tájékoztatására. A június 30-a után fennmaradt ügyek elsősorban más, folyamatban lévő hatósági eljárással érintett ügyek voltak, de ezekben is „ütemes előrehaladás történik” – fogalmazott a tárca. Kósa Ferenc ügyfélkörében, adatbázisában azonban nyoma sincs vitás ügyeknek, nem érkezett hozzájuk jelzés arról, hogy probléma lenne a támogatási kérelmükkel vagy bármi szabálytalanságot észlelt volna az illetékes kormányhivatal. Ezért gondolja, hogy nem ezért csúsznak a kifizetések.
A problémát gyakorló gazdák azzal érzékeltették, hogy az agrártámogatások olyan pontosan érkeztek korábban, hogy nyugodtan hozzáigazíthatták akár az előfinanszírozási hiteleik lejáratát, sosem kerültek bajba. Nem véletlen, hogy a nagyobb agrárportfóliót kezelő bankok szívesen hitelezik a mezőgazdaságot, az átlagnál jóval alacsonyabb a bedőlt hitelek aránya, a stabil, kiszámítható finanszírozásban nagy az uniós támogatások szerepe.
Idén azonban a gazdákat több csapás is érte, a Covid-járvány mellett a 10 éve nem tapasztalt szélsőséges időjárási jelenségek, amikor egyszerre van jelen az aszály és a belvíz – hogy csak egy példát említsünk a sok termelést nehezítő körülmény közül. Ezért különösen rosszul érintette a gazdákat a más években szokotthoz képest később érkező támogatás, ahhoz képest végképp, hogy a rendkívüli veszélyhelyzet ideje alatt a minisztérium ígéretet tett a támogatások gyors folyósítására – emlékeztetett Kósa Ferenc.
A lapunk által megkérdezett elemzők is hallottak a problémáról, de nem igazán értik, tekintve, hogy a direkt kifizetéseknél egyszerűen be kell nyújtani az igényt az EU-nak és Brüsszelből 1-1,5 hónapon belül megérkezik a pénz. Hacsak nem az általános költségvetési spórolás jegyében tilitoliznak az eurókkal – tippeltek a csúszás esetleges okára. Az agrártámogatások esetében euróban meghatározott összeget kap Magyarország, ebből kapják a gazdák a támogatást forintban. Jobban járhat a költségvetés, ha akkor történik a kifizetés, amikor gyengül a forint az euróhoz képest. Arra, hogy játék folyna az árfolyammozgásokkal, bizonyítékot nem szállítottak a 24.hu-nak nyilatkozó szakértők, de az tény, hogy nagy amplitúdóval rángatózott a forint-euró árfolyama az elmúlt hónapokban, és az is, hogy az esetleges árfolyamnyereség a költségvetést illeti.
A kincstár és a bankok szerint tehát minden a legnagyobb rendben, legfeljebb kisebb döccenők fordulhatnak elő, de azokat orvosolják. Az Agrárminisztérium pedig összesen több mint 100 milliárd forintnyi támogatásról számolt be, amely a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére szolgál a szektorban.
- A 25 milliárdos Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program első ütemében összesen több mint 4000-en nyújtottak be kérelmet 14 milliárd forintot meghaladó összegre. Az első kör három foglalkoztatotti létszámhoz kötött támogatása (élelmiszer-feldolgozók, kertészeti ágazat és halgazdálkodási ágazat) kapcsán pedig mintegy 80 000 foglalkoztatott után érkezett be támogatási igény a kincstárhoz.
- A program második ütemében hatmilliárd forintos keretösszegre nyújthatják be támogatási igényüket az anyajuh- és a szarvasmarhatartók, a méhészek, valamint a zöldségtermesztők.
- Továbbá meghirdettek egy 80 milliárd forintos beruházási pályázati csomagot a nagy hozzáadott értéket jelentő állattenyésztés és a kertészeti ágazat számára.
A lapunkhoz érkező jelzések szerint ennyire nem szép az összkép, gazdálkodók sorának kell próbálkozni a hitelek átütemezésével, a tárgyalások még folyamatban vannak. Ami a tárca által meghirdetett milliárdos támogatásokat illeti, Kósa Ferenc úgy véli, a többség nem jut igazi segítséghez. A károk enyhítésére meghirdetett támogatások csupán alamizsnák a termelők nagy részének, alig pár tíz vagy százezer forintos többlet támogatást jelentenek, amelyek közel sem tudják ellentételezni az okozott gazdasági károkat. A rendkívüli támogatások csupán mézes madzagok voltak, de komoly, valódi segítséget nem jelentettek a gazdálkodóknak – fogalmazott.
Az egyik szaktanácsadó cég Facebook-oldalának júliusi bejegyzése alapján a kisebb gazdálkodók között nem osztatlan a siker. A beszámoló szerint összesen 61 gazdának – anyatehén, tejhasznú tehén és anyajuh tartóknak, valamint zöldségtermesztőknek – igényeltek a koronavírus okozta károk enyhítésére támogatást. Az átlagos támogatási összeg 128.000 forint/gazdaság volt, amit december 31-ig kapnak majd meg az érintettek. A posztban feltett kérdésre, hogy egy gazdaságnak ez az összeg tényleges segítséget jelent-e a vírus okozta károk csökkentésére, ezt írta egy zöldségtermelő:
Nem nagyon. Kb. a vetőmag árát fedezi. Hol van még a különböző növényvédőszer, műtrágya, trágya, palánta nevelés ès egyéb költség. Annak viszont örülünk, hogy kapunk.
Kiemelt képünk illusztráció: MTI/Nemes János
