A napokban kézbesítették az év eleji nyugdíjemelésről szóló leveleket. Két nyugdíjas értesítőjét hasonlítottuk össze, mindketten az átlagnyugdíjnál kevesebbet kapnak. Mint látszik, egyikük havi 5400 forint emelést kapott 2019 elejéhez képest, másikuk csak 3825 forintot. Ebből az idei emelés 4320, illetve 3060 forint, a többi (1080, illetve 765 forint) még a tavalyi, év eleji 2,7 százalékos emelés utólagos korrekciója, hiszen végül a tervezettnél magasabb (3,4 százalékos) lett az infláció.
Az egyik nyugdíjas meg is jegyezte: „Felfújják, mintha most kaptunk volna 3,5 százalékot, pedig csak 2,8 százalék az idei nyugdíjemelés, a 0,7 százalék még a tavalyi emelés év végi korrekciója. Az idei is valószínűleg kevesebb lesz, mint kellene, mert még Matolcsy is 3,4 százalékos inflációt jelzett 2020-ra. Vagyis megint egy évig használják a pénzünket, és majd csak novemberben kapjuk meg visszamenőleg, ami év elejétől járna.”
Aki esetleg nem emlékszik, mi az a táblázatban is szereplő saját jogú korrekció, annak emlékeztetőül: egy 2005-ös törvény alapján járó nyugdíjkiegészítés azoknak, akik a nyugdíjszabályok változása miatt akkoriban rosszabbul jártak a nyugdíjba vonuláskor.
Négy év alatt 120 ezer forint emelést kapott az, akinek egymillió a nyugdíja
Érdekes megnézni azt is, hogy mennyit jelent a százalékos nyugdíjemelés évről évre, hogyan jutalmazza a magasabb nyugdíjúakat, és bünteti azokat, akiknek alacsonyabb a járandóságuk. Akinek például 2016-ban 50 ezer forint volt a nyugdíja, az a következő négy év alatt mindössze 6 ezer forint emelést kapott, akinek egymillió forint volt négy éve az ellátása (ketten is kaptak már 2016-ban milliós nyugdíjat), annak hússzor ennyivel, 120 ezer forinttal hízhatott időközben a nyugdíja. Ha minimálnyugdíjra és milliós nyugdíjra nézzük az emeléseket, még rosszabb a helyzet, harmincötszörös az eltérés.
A legfrissebb elérhető adatok szerint 2019 júniusában 2 021 864 öregségi nyugdíjas volt. Közülük
- a minimálnyugdíj, azaz 28 500 forint alatti ellátást 17 777-en
- 28 500 és 49 999 forint közötti nyugdíjat 28 981-en,
- 50 ezer és 99 999 forint közöttit 532 803-an,
- 100 ezer és 149 999 forint közöttit 809 879-en,
- 150 és 199 999 forint közötti nyugdíjat 373 958-an kaptak.
A nyugdíjas társadalom túlnyomó többsége, 87 százaléka, azaz 1 754 805 ember nyugdíja tehát az 50 ezer és 200 ezer forint közötti sávba esik.
- 200 ezer és 299 999 forint között 220 301-en,
- 300 ezer forint feletti nyugdíjat pedig 38 165-en kaptak.
A 300 ezer forint felettiek közül huszonhárman 1 és 2 millió közötti összegben részesültek, és már vannak kétmillió forint feletti nyugdíjak is, amit kilencen kapnak. Szóval a különbségek még tovább nőhetnek az emeléseknél. Ezért is hangoztatják évek óta a nyugdíjas érdekvédelmi szervezetek , hogy a nyugdíjaknál felzárkóztatásra is szükség lenne, mert a százalékos emelés csak növeli nyugdíjas és nyugdíjas között a jövedelmi különbséget.
Négyszer annyival nőtt az átlagkereset mint az átlagnyugdíj
Amit szintén szorgalmaznak, hogy a nyugdíjemelés ne csak az inflációt, hanem a bérnövekedést is vegye figyelembe, különben egyre jobban leszakadnak a nyugdíjak a bérektől.
Megnéztük, hogy mióta felgyorsultak a béremelések, hogyan emelkedett az átlagnyugdíj, illetve a nettó minimálbér, bérminimum és átlagkereset. Látható, hogy legkevésbé az átlagnyugdíj nőtt, négy év alatt mintegy 22 ezer forinttal, miközben a nettó átlagkereset ugyanezen idő alatt majdnem négyszer ennyivel, bő 83 ezer forinttal lett több.
Az is látszik, hogy a nettó bérminimum 2020-ra utolérte az átlagnyugdíjat, a nettó minimálbér azonban még mindig alacsonyabb, mint az átlagos idősellátás. Jól mutatja a nyugdíjak leszakadását az is, hogy a vizsgált időszakban a nettó átlagkereset és a nyugdíj közötti különbség 1,5 szereséről több mint 1,8 szorosára gyarapodott. Összegszerűen pedig több mint 60 ezer forinttal nőtt a különbség 2016 és 2020 között az átlagos nyugdíjas és az átlagos dolgozó jövedelme között.
Kiemelt kép: Jan Woitas/dpa-Zentralbild/dpa/AFP
