Nem állnak jól egyelőre a Várkert rakpart 17. alatti társasház lakói, hiszen a patinás ingatlan hiába a világörökségi látkép része, és a tetején hiába folyik szemre erősen túlméretezett ráépítés, a kifogást emelő lakó birtokvédelmi kérelmét elutasította az első kerületi jegyző, és nem rendelkezett az építkezés leállításáról. Mint már beszámoltunk róla, a Duna parti látképbe belerondító befektető nem akárki, a Rogán Antal menedzselte letelepedési kötvénybizniszből ismert Boros Attila, illetve cége, az ABC International Kft., a felső szint két lakásának tulajdonosa. A harc a különleges adottságú, 207 négyzetméteres teraszért folyik, amely ugyan még közös tulajdonú, de a lakók már nem férnek hozzá.
A birtokvédelem elutasítása nem azért történt, mert meggyőződtek róla, hogy jogszerű vagy jogszerűtlen az építkezés, ennek vizsgálatáig ugyanis nem jutottak el. Azért utasította el Tarjányi Tamás a kérelmet, mert a hozzá forduló lakó a címeként megadott lakásban nem tulajdonos, így birtokvédelemre nem jogosult. A lakónak egyébként van saját lakása a házban, családtagjainak pedig másik kettő, tehát alighanem csak formai hiba történt.
Ez még orvosolható, az azonban már messzebbre vezető probléma, amit V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere vázolt az ügy kapcsán a Klubrádiónak: „2013 óta a kormányzat olyan rendelkezéseket hozott, amelyek alapján az építéshatóság nem köteles, illetve nem vizsgálhatja a jogosultságot, azaz közös tulajdonra is adhat építési engedélyt. Azt, hogy a társasházi közös tulajdonnal kapcsolatos engedélyek megvannak-e, az építésfelügyeletnek kellene vizsgálnia a kivitelezés megkezdésekor. Az építésfelügyelet a kormányhivatalhoz tartozik, ami a kormánynak a kinyújtott keze… Olyan, mint egy csáp, nem a helyben élők érdekeit szolgálja, hanem a kormány utasításait hajtja végre” – érzékeltette, hogy önkormányzati felségterületen is a kormány akarata érvényesül.
A polgármester szavaiból az derült ki, hogy 2016-ban ugyan kapott építési engedélyt az akkori tulajdonos GBG Kft., de az nem újabb szinttel való bővítésről, hanem csak a 4.-5. emeleti lakások összenyitásáról, azok belső átalakításáról, galériaépítésről, illetve a meglévő tetőterasz átalakításáról szólt. Ez a terv többször is volt a kerületi tervtanács előtt.
„Az a Fodor Gergely, aki ezt az építési engedélyt megszerezte a GBG Kft. élén, az ugyanaz a Fodor Gergely, aki most a Várkapitányság vezetője kormánybiztosi címmel, tehát a kormánynak szegről végről tagja. És ugyanaz a Finta Sándor jegyzi ezt az épülettervet, aki a Dísz tér 2-re akarja visszaépíteni a volt külügyminisztérium épületét Fodor Gergellyel karöltve. Tehát ez a páros, illetve ez a csoport ilyen módon áll hozzá a világörökségi látképhez és az első kerületi építési-kivitelezési ügyekhez” – fejtegette V. Naszály az összegabalyodó üzleti és politikai szálakat az ingatlan kapcsán.
A riporter kérdésére, hogy megfelelő kapcsolatrendszerrel bárki ráhúzhat egy emeletet egy társasházra a lakók hozzájárulása nélkül, azt kellett válaszolnia, hogy „úgy tűnik, adott esetben van erre mód”. Az elmúlt években az Orbán-kormányok olyan módon szerkesztették ugyanis át az építési jogszabályokat, amely pontosan az ilyen típusú beruházásoknak kedvez – magyarázta. És az, hogy most márciustól a kormányhivatalokhoz kerül mindenféle építéshatósági jogkör, tovább csorbítja a helyben élők és az önkormányzatok jogait – vetítette előre.
Az önkormányzatnak az elmondottak alapján elég szűk a mozgástere, de a polgármester azt ígérte, hogy a jegyző a konkrét ügyben a jogszabályoknak megfelelően fog eljárni. Azt azonban a kormányhivatalban lévő építésfelügyeletnek kellene ellenőriznie, hogy a kivitelezés a kiadott építési engedélynek megfelelően zajlik-e. Ha nem úgy zajlik, azt a kormányhivatal építésfelügyeletének kellene észrevételezni és leállíttatni – mondta. Lapunk többször is kereste az illetékes építésfelügyeleti osztályt, de írásban eljuttatott kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
A Várkert rakparti ház kálváriája nem egyedi eset: V. Naszályi Márta úgy fogalmazott, hogy „halomban állnak az ilyen ügyek a kerületben”, ahol az egyes befektetői körök a lakóközösségek megvezetésével vagy nyomásgyakorlással rossz helyzetbe sodorják a társasházakat. Sorozatban zajlik, hogy az I. kerületben befektetői körök megvesznek egy lakást, két lakást, majd többségbe kerülnek a társasházakban, onnantól kezdve pedig ők hozzák a közös képviselőt és át tudják vinni a társasházi közgyűléseken a saját akaratukat – írta le a koreográfiát.
A polgármesteri székben huszonegy év után Nagy Gábor Tamást (Fidesz-KDNP) váltó politikus egy társasházi munkacsoport létrehozásáról beszélt, amelynek éppen az lenne a dolga, hogy tanácsadással segítse a társasházakat a befektetők esetleges trükközésével szemben, hogy a kerületi társasházak közössége a jövőben védve legyen ezen folyamatokkal szemben.
