Lenne értelme a nyugdíjak megadóztatásának

Magyarországon a nyugdíjak nem adóznak. Viszont egy nagyon bonyolult képlet alapján számolódik a nyugdíj: az 1988 óta szerzett összes olyan bruttó jövedelmet figyelembe veszik, ami nyugdíjjogosultságot keletkeztet. Aztán figyelembe veszik a mindenkori adó- és járulékmértékeket, ezek azonban sokszor évről évre változtak. Összeáll így egy életpálya nettó átlagos havi kereset, ez lesz a nyugdíj kiindulópontja. De a lényeg, hogy nagyon bonyolult, az átlagpolgár számára nem is követhető, hogy a jövedelme alapján mennyi lesz az induló nyugdíja, ezért sokan megdöbbennek, mert keveslik a nyugdíjba vonuláskor megállapított nyugdíjukat.

Kétszeresen is lenne haszna, ha adóznának a nyugdíjak – ezt magyarázza Farkas András nyugdíjszakértő, akinek az érvelését a napi.hu vette észre. Európa sok országában a bruttó jövedelemből számolják ki a nyugdíjakat, könnyebben követhető módon, és több tájékoztatást is kap az ember.

A leghíresebb példa a német, az osztrák és a svéd rendszer, amelyekben a munkavállalók minden évben kapnak egy részletes kimutatást arról, hogy mennyi nyugdíjjogosultságot szereztek az adott évben, a korábbi évek tükrében összesen mennyi nyugdíjjogosultságuk van, illetve ezek alapján mennyi lehet majd a várható nyugdíjuk, amit igényelhetnek a korhatár betöltése után.

Mivel a bruttó jövedelemből számolják így a nyugdíjakat, azok adóznak.

És ennek az is az értelme, hogy van egy olyan pszichológiai hatása, hogy amennyiben a nyugdíj közteherköteles, akkor nem (vagy kevésbé) bélyegezhetik meg az időseket azzal, hogy ők egy eltartott társadalmi réteg.

2009-ben előkészítették amúgy Magyarországon, hogy átálljunk erre a rendszerre (a nettó nyugdíjat felbruttósították volna és abból levonták volna az adót, ugyanott lettek volna a nyugdíjat kapók nettóban, csak épp az említett pszichológiai hatás miatt sokat segített volna az egész), de végül elvetették.

Ráadásul nemsokára még áttekinthetetlenebb lesz a rendszer. Jövőre megszűnik az egyéni, 10 százalékos nyugdíjjárulék, beolvad az összesen 18,5 százalékos összevont járulékba, így nem lehet majd tudni, hogy a nyugdíjjárulékként befolyt összegből mennyit használnak fel nyugdíjra és mennyit mondjuk egészségügyre, rendőrök fizetésére vagy a parlamenti képviselők javadalmazására.

Kiemelt kép: Fotó: 24.hu/Berecz Valter