Miközben Magyarországon a jegybanki alapkamat továbbra is csak 0,9 százalék, a piacon elérhető egy kifejezetten a magyar lakosságnak szánt 5 éves termék, a szuperállampapírnak is nevezett Magyar Állampapír Plusz (MÁP), amelynél lépcsőzetesen nő a kamat, öt évre átlagosan pedig évi 4,95 százalékos hozamot ígér.
Mint az Index megírta, a papírból eddig már 2000 milliárd forintot adott el az állam, a mennyiség 25 százalékát maga a kincstár, míg a 75 százalékát a bankok. Utóbbiak magas jutalékot is kapnak az értékesítésért. Az Index azt írja, hogy közben furcsa, visszaélésszerű gyakorlatok indultak be, amit már az Államadósságkezelő Központ (ÁKK) és az MNB is észrevett. Nemcsak lakossági körből érkeznek ugyanis befektetők, hanem tőkeáttételes konstrukciókban a bankok által meghitelezett VIP-ügyfelektől is.
A cikk szerint a piacon kétféle konstrukció ismert:
- az egyik viszonylag transzparens, a bank vagy pénzügyi szolgáltató értékpapír-fedezettel hitelt nyújt, aki ilyen hitelt kap, az a hitelt is befektetheti MÁP Pluszba.
- az már kevésbé nyomon követhető, ha a fedezet valami más, egy ingatlan, vagy ha a gazdag magánember nem is maga vesz fel hitelt, hanem a cége adósodik el, csak azért, hogy a felvett hitel végül MÁP Pluszban landoljon.
A portál úgy tudja, nem csak hogy az ÁKK és az MNB is észrevette a problémát, de Volt, aki azt mesélte a portálnak, hogy az ÁKK és az MNB előbb a tőkeáttételes konstrukciók ellen lépett fel, de később már az is felmerült, hogy semmilyen hitelfedeztnek vagy óvadéknak nem fogadják el a lakossági papírt.
A cikk szerint ha valaki ez ellen érdemben fel kíván lépni, akkor a probléma kezelését az eredeténél, vagyis a a kibocsátás feltételeinél kell kezdeni. Ha az önfinanszírozási cél miatt érdemes olyan papírt kibocsátani, ami többet fizet, mint amekkora kamattal a bankok hitelt adnak a jó ügyfeleiknek, akkor így fogunk járni. Főleg, mert a bankok nemcsak a jó hitelkihelyezéssel, de a magas forgalmazási jutalékokkal is érdekeltek ebben.
Rezeg a léc a bankok alatt?
Megemlítik, mindezek után érthető, miért vethette fel Nagy Márton MNB-alelnök az idei közgazdász-vándorgyűlésen, hogy a MÁP Pluszt inkább a kincstári hálózatban és nem a bankokban kellene értékesíteni, szerinte ennek ugyanis 2023-ig 175 milliárd forint költsége lenne (részben az államnál, részben az ügyfeleknél). Ezt a becslést ráadásul még 1800 milliárd forintos értékesítési szintnél mondta, vélhetően ma már még magasabb összeg lenne ez a prognózis.
A bankoknak természetesen nagyon fájna, ha elvinnék tőlük a MÁP Plusz forgalmazását, joggal éreznék magukat átverve, mert az elmúlt hónapban sikeresen átszoktatták az ügyfeleket a lakossági állampapírra, majd az átszoktatás után már kimaradnának a nagy buliból.
Számos kockázat van
A cikk külön kitér arra is, hogy milyen kockázatokat rejt a túl vonzó MÁP Plusz, például:
- A kettős kamatrendszer (vagyis az alacsonyabb piaci betéti és hitelkamatok és a MÁP Plusz termék magas kamata) furcsa spekulációkat indított be, a bankok és a leggazdagabb ügyfeleik nagyüzemben arbitrálják a rendszert, és ezzel az amúgy is gazdag emberekhez kerül egy csomó adófizetői pénz.
- Az Európai Unióban nem lehet megkülönböztetni magyar és más uniós állampolgárokat, a csodapapírt észrevehetik a külföldiek is, és egyszer majd rávethetik magukat, mert lehajolhatnak a jó magyar kamatért.
- A magyar befektetők pénzügyi tudatossága már megint nem javul (ezt persze valószínűleg már rég elengedtük), a lakosság nem érzékeli a valódi piaci kockázat-hozam arányt, megint azt látja mindenki, hogy kockázat nélkül (vagy minimális kockázattal) is magas haszonnal lehet befektetni.
- Az óriási értékesítési siker egyelőre nem az érthetetlenül magas hazai készpénzállományt csökkentette, inkább kiszorította a kockázatvállaló befektetéseket, ingatlanalapokat, életbiztosításokat, más befektetési jegyeket.
Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre
