Orbán Viktor múlt csütörtökön a III. Budapesti Demográfiai Csúcson azt tűzte ki távlati célként, hogy a gyermeket vállalók garantáltan jobb életszínvonalon éljenek, mint azok, akik gyermek nélkül élnek. A Privátbankár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) relatív jövedelmi szegénységről szóló adatai alapján összehasonlította, hogy a 2010 és 2017 közti időszakban mit ért el a kormány, valóban jobban élnek-e a gyerekesek.
A lap megnézte azoknak a számát, akiket relatív jövedelmi szegénység érint, azaz a keresetük nem éri el a szegénységi küszöböt, amely 83 855 forint jelent havonta. Eszerint a gyermeket vállaló magyarok körében csökken azok aránya, akik jócskán a szegénységi küszöb alatt keresnek, ám a „szegénységi és társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek” arányáról szóló teljes statisztika már kicsit árnyalja a képet. Ebbe a kategóriábatartoznak:
- nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők: olyan munkaképes személyek, akik az előző évben a lehetséges munkaidejük kevesebb mint 20 százalékát töltötték munkával;
- a súlyos anyagi deprivációban élők: azok, akik a meghatározott kilenc tétel közül legalább négyet nem engedhetnek meg maguknak (ezek: a lakbér és hitelek időben történő befizetése, egy váratlan kiadás fedezése, lakás megfelelő felfűtése, kétnaponta hús vagy hal fogyasztása, évente egy hét nyaralás, autóvásárlás, mosógép-, tévé-, és telefonvásárlás);
- valamint a már említett jövedelmi szegények.
Ha így nézzük a különböző felállású, gyermeket vállaló háztartások helyzetét, az rögtön látszik, hogy
Kiemelt kép: iStock
