A következő 10 év mezőgazdasági és halászati kereskedelmi trendjeit előrevetítő OECD-FAO mezőgazdasági kitekintést hétfőn mutatták be Rómában. A jelentés szerint a technológiai innovációnak köszönhetően emelkedni fognak mind a hozamok, mind a termelékenység intenzitása – vagyis a jelenlegi földhasználat szinten tartása mellett érünk el nagyobb kibocsátást. A mezőgazdaság közvetlen üvegházhatású gázkibocsátása 0,5 százalékkal nő majd évente az elmúlt évtized 0,7 százalékos értékével szemben. Vagyis a növekedés kevésbé lesz karbonintenzív.
Mindeközben új bizonytalanságok jelenthetnek veszélyt a mezőgazdaságra, például a kereskedelmi háborúkból fakadó problémák, a növényi és állatbetegségek terjedése, a szuperbaktériumok, az új növénynemesítési technikák és az időjárási sokkok. A táplálkozási preferenciák eltolódása az egészséges és fenntartható szempontok felé és a túlsúly terjedésére adott politikai válaszok is idetartoznak.
Népességnövekedés, urbanizáció, életforma
A gabonafélék iránti kereslet világszerte mintegy 150 millió tonnával nő a vizsgált időszak alatt; a 13 százalékos bővülés nagy része a búzának és rizsnek tudható be. Mindezt leginkább a népességnövekedés generálja, amely a szubszaharai Afrikába és Dél-Ázsiába koncentrálódik.
A jelentés alapján a cukor és növéni olajok népszerűsége nőni fog, tükrözve a feldolgozott és készételek iránti keresletet, különösen a gyorsan városiasodó és közepes jövedelmű országokban. Az egészség és jóllét körüli aggodalmak miatt azonban több magas jövedelmű országban csökkenhet a vörös húsok fogyasztása és a növényi olajoké a vaj javára.
Az állati takartmányok iránti kereslet felülmúlja az állattenyésztés szektor növekedését azon országokban, ahol most történik az átállás az ipari állattenyésztésre. A bioüzemanyag célú növénytermesztés leginkább a fejlődő országokban bővülhet.
A kereslet lassulása miatt a mezőgazdasági és halászati termékek kereskedelme évente mintegy 1,3 százalékkal bővül majd az előttünk álló évtizedben, mely lassulást jelent az előző időszak 3,3 százalékhoz képest. Másrészt, Latin-Amerika és Európa országai várhatóan növelik exportjukat. A kiadvány külön fejezetet szentel a latin-amerikai és karibi-térségnek, mely a teljes globális termelés 14 százalékért és az export 23 százalékért felel.
Kiemelt kép: MTI/Mohai Balázs
