Ha az ember lánya nemcsak munkát, de működési formát is vált (például alkalmazottból egyéni vállalkozó lesz) kevesebb mint egy évvel szülés előtt, akkor sem a megelőző évek folyamatos nyolc órás munka utáni tb-befizetése, sem a kataadó nem jogosítja föl a szülés után kapható támogatásokra? Ezt a kérdést tette fel egy elkeseredett kismama a Facebookon, amikor a a csecsemőgondozási díj (csed) és a gyermekgondozási díj (gyed) igénylését kezdte intézni. Utánajártunk.
Nem befolyásolja az ellátást, ha váltunk
A Magyar Államkincstár szerint a gyermek születése után igénybe vehető pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokat nem veszélyezteti a jogviszonyváltás. Vagyis sem a csedre, sem gyedre jogosultságot nem befolyásolja, ha a biztosított foglalkoztatót vált, egyéni- vagy társas vállalkozói jogviszonyt létesít, vagy azokat megszüntetve más biztosítási jogviszonyban helyezkedik el.
Mindkét juttatásnál a gyermek születését megelőző két éven belül kell a 365 nap biztosítási idő meglétét vizsgálni. És ha ezen két éven belül előfordult az előzőek szerinti változás a jogviszonyban, úgy a megszűnt jogviszonyból származó biztosításban töltött napokat hozzá kell számítani a fennálló biztosítás napjainak számához.
Ez így tiszta, csakhogy a kismama esete ennél bonyolultabb: kiderült, hogy nem egyszerűen jogviszonyt váltott, hanem félállásban maradt közalkalmazott, félállásban pedig katás egyéni vállalkozó lett.
Össze kell számítani a félállásokat
Ha egyidejűleg több jogviszony áll fenn, akkor az ellátásra való jogosultságot külön-külön kell megállapítani – írta erre az esetre az államkincstár. Tehát a jogosultság megállapításakor jogviszonyonként külön-külön kell vizsgálni, hogy megvan-e a szülést megelőző két éven belül 365 nap biztosításban töltött idő. A megszűnt biztosítási jogviszonyból származó napokat pedig szintén össze kell számítani a fennálló biztosításban töltött napokkal. Ha a biztosított több fennálló jogviszonyából kéri az ellátást, akkor valamennyi fennálló biztosítási jogviszonyhoz külön-külön hozzá kell számítani a megszűnt biztosítási jogviszonyból származó napokat is.
Olvasónknak több éven át nyolcórás közalkalmazotti munkaviszonya volt, a szülés előtt bő egy évvel váltott négyórás munkaviszonyra, és mellette félállásban lett katás egyéni vállalkozó. Így ugyanis jobban keresett, mint korábban. Azt kell még tudni, hogy főállású katásnak számít, mert a négyórás munkaviszonnyal nincs meg neki a heti 36 órás biztosítotti jogviszony, csak a heti 20 órás.
Nézzük a kismama szülés előtti két évét a konkrét esetben:
- Van 350 nap nyolcórás munkaviszonya, ami a szülés előtt egy év, két héttel ért véget.
- A szülés előtt van 380 nap négyórás munkaviszonya, és 380 nap főállású katás egyéni vállalkozói jogviszonya.
A kincstár válasza alapján külön-külön kell vizsgálni a jogviszonyokat. A félállású 380 napos munkaviszony biztosítotti jogviszony, feljogosít az ellátásokra. A főállású 380 napos katázás ugyancsak biztosítotti jogviszony, ami szintén feljogosít a csedre és a gyedre. Mindkettő több mint 365 napos jogviszony, két éven belül. Így a kismamának mindkét jogviszony után ki kell számolni az ellátást, és összeadni. Végül így is számoltak neki, tehát mindkét jogviszony után megkapja a csedet és a gyedet is.
Viszont azt is mondták a kismamának, szerencséje van, mert ha a katából nem lett volna meg a 365 napja, akkor arra nem kapott volna semmit. Ez azért nem érthető, mivel a kincstár válasza szerint a megszűnt jogviszony napjait (esetünkben a nyolcórás munkaviszony szűnt meg) össze kell számítani a fennálló biztosítás napjaival. Úgy pedig mindenképpen meg lett volna neki a 365 nap biztosítási jogviszony, katás oldalon is.
A kincstár véleményét erről is kikértük, de nem kaptunk választ.
