Az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyi államtitkára, Novák Katalin a nagyszülői gyermekgondozási díj (gyed) januári bevezetéséről szóló kormányzati előterjesztés általános vitájában kiemelte: ez a juttatás átlagfizetés esetén havi 208 ezer forintot jelent. Pontosabban bruttó 208 600 forintot. Arról azonban nem beszélt, hogy a nagyszülő így korábbi jövedelme 41,5 százalékáról mond le, hívta fel a figyelmet erre a fontos részletre az Azénpénzem.hu. A bruttó átlagkereset ugyanis a KSH által utolsóként közzétett (februári) adatok szerint a közfoglalkoztatottak nélkül 356,6 ezer forint volt.
Hogy a nagyszülői gyed mekkora áldozat lehet anyagilag is a különböző kereseti kategóriákban, kik bukhatják a legtöbbet és kik a legkevesebbet, illetve hogy mennyi a realitása annak, hogy egy nagyszülő több unoka után is kapjon gyedet, arról ebben a cikkünkben írtunk:
A nyugdíjakra alig hat majd az unokázás
A parlamentben több ellenzéki képviselő is azt hangsúlyozta, hogy a gyedet választó idősebbek ezzel a lépésükkel sokat buknak majd nyugdíjukból, mert éppen a számítás szempontjából legfontosabb években keresnek így kevesebbet. Bár a kormánypártiak ezekre a kijelentésekre nem reagálták, mint a szakportál megállapítja, valójában téved az ellenzék. A nyugdíjakat ugyanis már 1992-től a teljes időszak keresetei alapján állapítják meg (a szisztémáról érdemes elolvasni korábbi írásunkat). Csak 1991-ig élt tehát az a szabály, ami kitüntetett szerepet adott a nyugdíjazás előtti utolsó öt évnek.
Az Azénpénzem.hu kalkulációi szerint a nagyszülői gyed a várható nyugdíj nagyságát mintegy 1,5 százalékkal csökkentheti. (Ez az idei 130,5 ezer forintos átlagnyugdíj alapján körülbelül 2000 forintos mínuszt jelent havonta.) Sok függ persze attól, hogy miként alakul a kereseti görbe, és mennyi lesz végül a szolgálati idő. Ha például korábban – tehát nem a gyedet meghatározó időszakban – keresett valaki többet, és nagyon sokáig dolgozott, akkor még az előbbinél is alacsonyabb a bukta mértéke.
Az sem mellékes, hogy a beterjesztett javaslat (az eredeti tervekben is ez szerepelt) szerint a nagyszülő több – nem azonos várandósságból született – unoka után többszörösen is igénybe veheti a gyedet. Ez az időszak Novák Katalin szerint a nyugdíj szempontjából jogosultsági időnek számít (eredetileg szolgálati időről volt szó).
