Direkt36: magyar cégek is érintettek a nagy európai áfarablásban

A 444-en megjelent cikk szerint a csalássorozatról azokból a dokumentumokból derültek ki részletek, amelyeket a CORRECTIV, egy német tényfeltáró szerkesztőség osztott meg egy 63 újságíróból álló csapattal. A több mint 315 ezer oldalnyi iratköteg többek közt nyomozati anyagokból, hatóságok által lehallgatott telefonbeszélgetésekből és e-mailekből állt.

A szerkesztőségek több olyan nemzetközi bűnügyről tártak fel részleteket, amelyek elkövetői az egyik leggyakoribb áfacsalási módszert, az úgynevezett körhintacsalást alkalmazták. Ez jellemzően úgy zajlik, hogy egy nemzetközi cégháló egy vagy több tagja még az áfa megfizetése előtt eltűnik, míg a hálózat más tagjai be sem fizetett adót igényelnek vissza.

A Direkt36 által feldolgozott egyik magyar ügy 2010 áprilisáig nyúlt vissza, amikor a magyar rendőrég megjelent egy Budapest külvárosában álló panelháznál, amelynek a tizedik emeletén egy profi bokszoló lakott. Az akkor húszas évei végén járó férfi lakását egy óra alatt kutatták át a rendőrök, és két számítógépet foglaltak le.

A házkutatást a német hatóságok információi alapján végezték a rendőrök. A frankfurti főügyészség szerint ugyanis a bokszoló egy olyan, Clean Power Solution Kft. nevű magyar cég tevékenységében vett részt, amely egy több európai országra kiterjedő áfacsaló hálózat tagja volt. A hálózat úgynevezett karbonkreditekkel kereskedett.

A karbonkvóták rendszerét a 90-es évek végén hozták létre az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében. Az ENSZ meghatározta a világ szén-dioxid kibocsátásának maximális keretszámait – ez az úgy nevezett szén-dioxid-kvóta, amelyből minden ország egy meghatározott mennyiséget kapott.
A német hatóság szerint a kreditekkel kereskedő hálózat – amelynek a Clean Power Solution Kft. is tagja volt – 2009-ben és 2010-ben követte el a csalásokat. A visszaélésekből – amelyben a legnagyobb német bank, a Deutsche Bank egyes dolgozói is részt vettek – 800 millió euróval (több mint 200 milliárd forinttal) gazdagodtak az elkövetők.

A Direkt36 a szlovák Aktuality nevű szerkesztőség segítségével bemutatott egy másik magyar kötődésű ügyet is. A cikk szerint a Hydro-Well Kft. nevű magyar cég tulajdonosát azzal vádolták meg a cseh hatóságok a közelmúltban, hogy egy olyan hálózat tagja volt, amely Szlovákiából szállított üzemanyagot Csehországba, ahol azonban nem fizették meg az áfát, és 2,5 milliárd forintnyi adóveszteséget okoztak a cseh kincstárnak.

Az Európai Bizottság a helyzet kezelésére „Single VAT Area” (azaz egységes áfaterület) néven 2017-ben hozott nyilvánosságra csomagot, amely egységesítené és egyszerűsítené a belföldi és a határokon átnyúló ügyletek adózási szabályait. A tervek szerint a tagországok közti termékértékesítéskor is kellene áfát fizetni, mégpedig az értékesítő tagállamában, a fogyasztó tartózkodási helyétől függetlenül.

A becslések szerint a reformnak köszönhetően nyolcvan százalékkal csökkenne a határokon átnyúló áfacsalásokból származó veszteség. Az új rendszert 2022-től tervezik bevezetni, de ez nem fog könnyen menni. A javaslat elfogadásához a tagállamok egyhangú döntése szükséges, és az új rendszer nagyban építene a különböző tagállamok adóhatóságai közötti bizalomra.

A magyar Pénzügyminisztérium a Direkt36 kérdéseire azzal reagált, hogy idézte a kormány gazdaságfehérítő intézkedéseit. A minisztérium szerint Magyarországon például e célból vezették be 2015-ben az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszert (az EKÁER-t), amelynek a segítségével nyomon követhető az áruk tényleges útja. Ebbe a rendszerbe kötelesek regisztrálni azok a cégek, amelyek Magyarország és egy másik EU-s tagország között szállítanak árukat, és minden szállítmány esetén fel kell tüntetni az áru megnevezését, mennyiségét, illetve a címzett és a feladó adatait.

Emellett 2018. július 1-je óta pedig elektronikusan kell adatot szolgáltatni a NAV-nak azokról a számlákról is, amelyek áfatartalma eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot