A Credit Online céginformációs szolgáltatótótól kapott adatok alapján bár csökkent a mulasztó vállalkozások száma 2018 decemberhez képest, amikor még 100 ezernek nem volt cégkapuja, még mindig maradtak 61 721-en, akik nem rendelkeznek vele. Ez még mindig igen jelentős kör, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete honlapján azt írja ez sürgős kormányzati intézkedést igényel.
Lenne min finomítani
Az MKOE felhívja a figyelmet arra is, hogy jöhetnek úgy létre új cégek, hogy nincs cégkapujuk, illetve a cégkapu-elbírálást egy cég, a NISZ Zrt. végzi, így a hibás döntést nem lehet hatóság eljárásban vizsgálni. Problémát jelent még az is, hogy a cégkapunál nincs együttes cégjegyzés, illetve az üzenetek – pedig a jogszabály ezt nem írja elő – 30 nap után eltűnnek, így az új cégkapumegbízott nem láthatja a „múltat”, mert archívumot a NISZ Zrt. nem tart fenn.
A cégkapu számos alapvető funkciót nélkülöz, például nem lehet látni, hogy a jogosultak közül ki és mikor töltötte le a küldeményt. Az MKOE szerint a legfontosabb az üzenetek szűrése lenne, ami még gyerekcipőben jár. Így az elektronikus ügyintézésre leginkább fogékony könyvelők se vállalnak – ellenérték fejében – cégkapu-kezelést. A NAV még nem tette kötelezővé a cégkapus beküldést az adóbevallásoknál, beadványoknál.
A civilszervezeteknek is kell cégkaput nyitniuk
A kb. 60 ezer civilszervezet között – a cégekhez képest – becslések szerint még rosszabb lehet az arány. Itt azért csak becsülni lehet, mert a cégkapuadataik nem szerepelnek a bírósági névjegyzékben. Az MKOE tagjainak tapasztalata alapján a civilszervezetek fele nem rendelkezik cégkapuval.
Kiemelt kép: Thinkstock
