A fiatal épp azért nem pazarol, mert most fiatal
A két korosztály sarkosan másként látja egymást: míg az X-generáció szerint az Y nemzedék türelmetlen és felelőtlen, addig az Y szerint az X-esek bátortalanok és rugalmatlanok.
Az X-esek 59 százaléka szerint az 1980 és 1994 között született Y-generáció nem igazán készült fel a nyugdíjas korra, emellett 44 százalékuk azt nyilatkozta, hogy az Y-osok nem tudnak takarékoskodni, sem hosszú távra tervezni, 47 százalékuk pedig úgy gondolja, nem fogják támogatni a nyugdíjas szüleiket.
Ez a megállapítás inkább sztereotípiának tűnik a felmérés adatai alapján ugyanis a már nyugdíjas szülőkkel rendelkező Y generációs fiatalok fele anyagilag is támogatja nyugdíjas szüleit, egyötödük félretesz a nyugdíjas évekre, úgy, hogy ezzel párhuzamosan még számos más hosszú- és rövid távú megtakarítási célra is takarékoskodnak.
Nyugdíjas szülők támogatása
A 24-34 évesek támogatják a leginkább a nyugdíjas szüleiket. Ennek hátterében a saját egzisztencia hiánya állhat: a többségnek ebben a korban még nincs gyereke, és sokan még egy háztartásban élnek a szülőkkel.
Érdekes körülmény, hogy bár az X-generáció 72 százalékának van nyugdíjas szülője, 64 százalékuk nem szokta még alkalmanként sem támogatni őket. E mögött többféle ok is meghúzódhat. Egyrészt az X generáció nagy része már a saját gyermekeit támogatja, másrészt már nyugdíjba vonult szüleik vélhetően a megélhetésüket fedező nyugdíjban részesülnek.
Talán meglepő, de az X és az Y generáció esetében is elmondható, az alacsonyabb jövedelműek közül többen támogatják a szüleiket, mint a magasabb jövedelműek. Vélhetően azért, mert az alacsonyabb keresetűek szülei is alacsonyabb nyugdíjjal rendelkeznek, így inkább rászorulnak a segítségre.
Mamahotel
Míg az X-generációnak csak a 10 százaléka él a szülői házban, addig az Y-korosztály 23 százaléka még mindig otthon lakik. A mamahotelnek is elnevezett jelenség nem magyar sajátosság, nemzetközileg hasonló tendencia figyelhető meg. A különköltözés életkori kitolódása összefügg a társadalmi, kulturális és gazdasági folyamatokkal. Napjainkra megfigyelhető, hogy mind a tanulás, mind a házasodási- és gyermekvállalási kedv kitolódott. Ehhez még hozzájárulhatott az elmúlt évek során tapasztalt ingatlan- és albérletárak drasztikus növekedése is.
De még milyen céljaik vannak?
66 százalékuk havi szinten félre tud tenni. Gyaníthatóan a spórolást több tényező is segíti: egy részük még a szüleikkel él együtt, illetve 59 százalékuknak még nincs gyereke, mely körülmények nagymértékben befolyásolhatják a megtakarítási potenciált. A jellemzően már önálló egzisztenciájú X-nemzedék tagjai viszont kevesebbet takarékoskodnak, sőt: 29 százalékuk egyáltalán nem tud félretenni, melynek oka lehet, hogy közülük sokan gyermeket nevelnek, lakáshitelt fizetnek.
Habár mindkét generációban a magasabb jövedelműek tudnak nagyobb arányban takarékoskodni havi szinten, a kutatás kimutatta, hogy céljaik megvalósítása érdekében az Y generáció alacsonyabb jövedelmű tagjai közül is sokan döntenek a megtakarítások mellett.
Mire tesznek félre?
Általánosságban elmondható mindkét generációra, hogy a vésztartalék képzése és a lakásfelújítás igénye megelőzi azt a célt, hogy a nyugdíjas évekre tegyenek félre. Elmondható, hogy a megkérdezettek elég borúlátóak a magyar nyugdíjrendszert illetően. A nyugdíjkorhatár emelésével (az 1952 előtt születettekre még a betöltött 62 éves, míg az 1957-ben vagy az után születettekre már a 65 éves nyugdíjkorhatár vonatkozik) a most 30 év körüli fiatalok nagyjából arra számítanak, hogy 70 évesen tudnak majd nyugdíjba menni, hiszen egyre többet hallhatunk arról, hogy a nyugdíjrendszert meg kell reformálni, mivel az a mai formájában nehezen fenntartható. Míg az X-generáció tagjai korukból adódóan a harmadik helyre tették a nyugdíj-előtakarékoskodást, addig az Y-generációnál ez a 10. helyet foglalja el. Olyan megtakarítási célok előzik meg, mint például:
- a meglévő hitel visszafizetése (pl. diákhitel),
- autó vagy motorvásárlás, bútor- és lakberendezési tárgyak vásárlása,
- lakásvásárlás,
- műszaki eszköz vagy gépvásárlás
- továbbtanulás,
- nyaralás, utazás,
- illetve az esküvőhöz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó kiadások.
Ebből is látszik, hogy az Y-generáció valamivel több megtakarítási céllal rendelkezik egyidejűleg, hiszen az életút nagyobb része áll még előttük, mint az X-generáció esetében (különösen a lakásvásárlást érdemes itt kiemelni). Az X-generáció esetében a nyugdíjcélú megtakarításra való igény magasabb (52 százalék) de 40 százalékával az Y generáció sem marad el ettől nagymértékben.
A legnagyobb arányban a Budapesten élők tesznek félre. Ez nem meglepő, hiszen a KSH adatai szerint a havi nettó fizetések a fővárosban a legmagasabbak.
35 év felett döbbenünk rá, hogy már rég takarékoskodnunk kellene a nyugdíjas évekre
A kutatás alapján a 35 éves kor vízválasztó a nyugdíjcélú megtakarításoknál, de a legtöbben 50 és 55 éves koruk között kezdenek el félretenni. Ebben a korban már nagy eséllyel nem szükséges a gyereket támogatni, megváltoznak az igények és látható távolságba kerül a nyugdíjas kor. Valószínűleg ekkor döbbenek rá a legtöbben, hogy mennyi állami nyugdíjra számíthatnak idős korukban. Nagyjából minden második magyar úgy gondolja, hogy nem lesz elegendő az állami nyugdíj az időskori megélhetésre, azaz a nyugdíj kiegészítésére lesz szükségük.
Online csak tájékozódni jó
Általánosságban a nyugdíjcélú megtakarítási termékek ismerete nem rossz, még a fiatalabbak között sem. Viszont nagy a különbség az X és Y-generáció tagjai között abban, hogy kik és milyen hatással vannak rájuk, ha a nyugdíjcélú megtakarításról van szó.
Míg az X-eseknek csak 26 százaléka említette a szülőket, nagyszülőket, addig a Y korosztály 44 százalékban kéri vagy veszi figyelembe felmenői tanácsait. Szintén fontos nekik, hogy hasonló korú ismerősökkel, barátokkal beszélgessenek erről a témáról (52 százalék).
A nyugdíjcélú megtakarítás tehát kifejezetten személyes témának tűnik, melyben a családtagok, barátok véleménye igen fontos.
A téma bizalmas voltára utal az is, hogy bár az X és Y-generáció 40 százaléka is először online tájékozódik – leginkább az internetes híroldalak cikkeiből – de aztán személyesen is érdeklődnek. A nagy lépéshez a fiataloknak személyes kontaktus kell: az Y-generáció tagjainak – akik gyakorlatilag ma már mindent online intéznek – mindössze 9 százaléka kötne online biztosítást, 44 százalékuk online mindössze előzetesen tájékozódna, de a megkérdezettek 68 százaléka mégis személyesen kötné meg a biztosítást.
A sztereotípiákkal ellentétben
A kutatásból kiderült, hogy az Y-generáció sokkal tudatosabban gondolkodik a jövőjéről – mind a pénzügyi, mind a nyugdíjtervezést illetően -, mint ahogy azt az X-esek hiszik róluk. Elmondható, hogy az aktív korú magyar lakosság egyre nagyobb része tesz félre a nyugdíjas évekre, főleg 35 év fölött.
Szponzorált tartalom
A cikk megjelenését az NN Biztosító támogatta.
NN Motiva nyugdíjbiztosítás – Tervezze velünk élete leghosszabb szabadságát!
