Kölcsönös pereskedésbe torkollhat a Spar és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) között elmérgesedett vita. Ahhoz képest, hogy eredetileg csak az üllői targoncavezetők bérminimumát reklamálták a szakszervezetek, odáig fajult az ügy, hogy a szakszervezet a Spar kivonulását pedzegette, mire a kiskereskedelmi lánc jogi lépéseket helyezett kilátásba. Konkrétan:
– mondta a 24.hu-nak Maczelka Márk, a lánc kommunikációs igazgatója.
A dolgozók, illetve a szakszervezet már előrébb tart, megindították az általuk szükségesnek tartott eljárások egy részét, ügyszámot is kaptak a hatóságoktól, a munkaügyi felügyelettől, az Egyenlő Bánásmód Hatóságtól és a NAV-tól – tudtuk meg Bubenkó Csabától, a KDFSZ elnökétől, sőt hozzátette, hogy még számos kereset beadása van folyamatban.
Mindezekből a Sparhoz még semmi nem érkezett, nem vették elő őket a hatóságok sem, de tiszta lelkiismerettel állnak a vizsgálatok elé – közölte Maczelka Márk, megismételve délelőtti közleményüket:
Nem vonulunk ki, megvédjük a dolgozóinkat, a céget, az igazunkat.
Targoncásbér: egy állítás egy tagadás
Bubenkó Csabától úgy tudjuk, már tavaly december óta zajlik a targoncás bérvita. A Sparnál működő kisebb szakszervezet (amelyről azt írta a Spar, hogy nem reprezentatív, vagyis nem fedi le a dolgozók 10 százalékát) állítása szerint nem fizették ki a bérminimumot a targoncavezetőknek, a multilánc azonban tagadja ezt. Bubenkó Csabát kértük, mutasson olyan dolgozói dokumentációt, ami alátámasztja az állítást, mire annyit ígért, hogy megkérdi a jogászukat, kiadhatja-e az információt.
A Spart ugyanakkor megkértük, mondja meg, mennyi volt a legkisebb targoncás alapbér, de csak az átlagot ismételték meg, ami tavaly bruttó 367 ezer forint volt. Illetve hogy idén senki nem keres 220 ezer forint alapbérnél kevesebbet, tavaly pedig senki sem keresett a bérminimum alatt. Tavaly a bérminimum 180 500 forint volt, az idén 195 ezer forint. Az a kérdés tehát, hogy kaptak-e ennyit a targoncások. A Spar szerint igen.
Teljesen mást állít a szakszervezeti vezető. Azt ugyan nem tudta megmondani, hány targoncásnak nem adták meg a bérminimumot, de megemlítette, hogy van olyan beadvány, amelyen százezres elmaradt fizetés szerepelt három évre, és olyan is, amelyen milliós. Azt sem tudta megmondani, mennyi volt azoknak a targoncásoknak az alapbére, akik nem kapták meg a bérminimumot, de az esetek nagy többségében 150 ezer forint körüli volt a válasza szerint. Különös módon azt nem állította, hogy minden targoncásnak járt volna a bérminimum, pedig targoncázni 2016 óta nem lehet OKJ-s vizsga nélkül. OKJ-s szakképesítés előírása mellett pedig jár a bérminimum.
Nyomásgyakorlás vagy populista lejárató kampány?
A multi kivonulásáról szóló hír úgy keletkezett Bubenkó Csaba elmondása szerint, hogy az üllői telephelyen elégedetlenkedő targoncásoknak, szakszervezeti tagoknak mondták fenyegetésként a vezetőik, hogy a szakszervezet akciója miatt kivonulhat a Spar Magyarországról, és akkor nem lesz munkájuk. Illetve ennek némileg ellentmondva azt, hogy ukrán és román vendégmunkásokat vesznek fel a helyükre, és akkor nem lesz munkájuk. Bubenkó szerint
nyomásgyakorlás folyik, azt akarják, hogy álljanak el a kereseti igényüktől, és lépjenek ki a KDFSZ-ből, ha jót akarnak.
Említett egy dolgozói petíciót is, amit több mint nyolcvanan írtak alá, jelezve, hogy az egyik vezetővel magatartása miatt képtelenség együtt dolgozni. A szakszervezeti vezető december óta jelezte a problémákat, és mivel úgy érezte, nem történik semmi, ezért fordult a sajtóhoz.
A lánc kommunikációs igazgatója, Maczelka Márk viszont az összes fent említett szakszervezeti állítást kizártnak tartja, miután mindet kivizsgálták. Az ukrán és román vendégmunkásokra reagálva elmondta, megnézték munkaügyi nyilvántartásukat, és nincs olyan dolgozó, akit munkavállalási engedéllyel vettek volna fel.
Bubenkó Csaba felháborítónak tartja, hogy a dolgozókat fenyegetik, ha nem állnak el jogos igényüktől. A Spar szerint viszont az etikátlan, hogy a szakszervezet a dolgozókat saját érdekében, populista lejárató kampányra használja.
Nem azt szeretnénk, hogy a munkáltatót megbírságolják, csak azt, hogy ha jogsértés történt, azt mondják ki, és ha a dolgozók nem kapták meg az előírt kötelező bérminimumot, akkor kapják meg visszamenőleg, ami jár nekik
– jelentette ki Bubenkó Csaba.
Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Róka László
