A „komplementer eljárások” kifejezés azokat a gyógyító és diagnosztikus eljárásokat foglalja össze, amelyek nem részei a hagyományos vagy konvencionális, nyugati orvostudománynak.
Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya 2018. június 20-án fogadta el legújabb állásfoglalását a témában. Az osztály kifogásolja, hogy míg a konvencionális orvoslásnál törvényes és társadalmi követelmény, hogy bizonyítsák működése hatékonyságát és biztonságosságát, addig a nem konvencionális eljárások ezalól mentesülnek. Az állásfoglalás szerint a komplementer eljárásoknak a jelenlegi törvényi háttér melletti alkalmazása egyet jelenthet a bizonyítékok nélküli gyógyászattal. Bizonyítékok nélküli gyógyászatot végezni pedig súlyos kockázatot jelenthet a betegek számára.
Az anyag részletesen kitér a jogi szabályozás jelenlegi hiányosságaira is. Az aktuális magyar jogszabályi háttér nem megnyugtató, ennek újragondolása, egységes jogi háttér kialakítása szükséges. A jogszabályban javasolt annak pontos meghatározása, hogy kik milyen végzettséggel milyen feltételek mellett és milyen területen alkalmazhatják az egyes komplementer eljárásokat. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy szinte valamennyi olyan eljárás, amely akár súlyosan veszélyeztető (például hashajtáson alapuló „méregtelenítési” terápiák), akár hatástalan (például homeopátia), esetleg a kuruzslás határait súrolja (például ezoterikus gyógymódok) a hatályos rendelet 1. sz. mellékletének értelmezése szerint jogilag szabályosnak számít.
Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya javasolja továbbá, hogy az e területen folyó tevékenység megnevezésekor, illetve szabályozásakor – a félreértések elkerülése végett – az „alternatív medicina” helyett a „komplementer eljárások” elnevezést rögzítsék.
Az anyag ezután részletezi a bizonyítékokon alapuló orvoslás elveit, majd még egyszer leszögezi, hogy bizonyítékok nélküli gyógyászatot végezni súlyos kockázatot jelenthet a betegek számára. Az osztály egyetért az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) véleményével, mely szerint a homeopátia esetében nincs evidencia arra, hogy a homeopátia a placebónál hatékonyabb terápia lenne. Ennek alapján a homeopátia nem tekinthető a komplementer medicina részének. Az állásfoglalás javasolja a komplementer eljárások mielőbbi – a tényeken alapuló orvoslás szabályait figyelembe vevő – jogi szabályozását.
Kiemelt kép: MTI/MTVA/Bizományosi/Jászai Csaba
