Gazdaság

A sofőrök nem akarnak többé minimálbéresek lenni

120 évig vártak, most megelégelték a segédmunkási besorolást a hivatásos sofőrök, ezért a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetsége (KSZOSZ) petícióban kéri a kormánytól a járművezetés szakmává nyilvánítását. A súlyos létszámhiánnyal küzdő ágazatban egyre gyakrabban hallani a fiataloktól, hogy segédmunkásként nincs jövőkép és előrelépési lehetőség, ezért nem is választják ezt a pályát. A szakmásítás egyébként az államnak egyetlen forintjába sem kerülne, viszont ezzel meg lehetne állítani a tömeges elvándorlást – magyarázta Nemes Gábor, a KSZOSZ elnöke.

Kritikus a létszámhiány a közúti, teherfuvarozói és a városi – közösségi – közlekedésben is, ezért a szakszervezetek minden követ megmozgatnak, hogy megakadályozzák a további tömeges elvándorlást, és vonzóbbá tegyék az évtizedekkel ezelőtt még hivatásként emlegetett foglalkozást az újak számára. A KSZOSZ az egyik legnagyobb akadálynak azt tartja, hogy ezt a nehéz, felelősségteljes munkát csak segédmunkási besorolásban lehet végezni – hívta fel a figyelmet a szakszervezeti vezető.

A szövetség ezért petícióban kéri a kormánytól a szakmásítást, ami az elnök szerint mindössze gesztus a döntéshozóktól, de életmentő lenne az ágazat számára.

A hírekben időről időre megjelenik, hogy milyen sokat keresnek a sofőrök:

kamionsofor(210x140)(2).jpg (kamionsofőr, kamionos, )

Miért beszélnek akkor minimálbérről és áhított bérminimumról? A helyzet az, hogy anemzetközi forgalomban is részt vevő magyar járművezetők elsősorban azért hagyják el tömegével a hazai pályát, mert itthon – segédmunkási státusban – minimálbér után kapják a bérjövedelmüket és a nyugdíjuk is ez alapján képződik.Amit e fölött kapnak, vagyis a keresetük nagyobbik része ugyanis nem bér, hanem különféle más jogcímeken kifizetett pénzek (napidíj, üzemanyagmegtakarítás, stb.), így ezek nem is számítanak bele a nyugdíjukba. Miközben Nyugat-Európában a teljes, a hazainál lényegesen  jobb jövedelem után adóznak, és onnan a magyar nyugdíj többszörösét kapják. Az ágazat „szakmásítása” a szakszervezet szerint az első lépés lehetne a kedvezőbb bérszerkezet kialakításához, és ahhoz, hogy a foglakozást vonzóbbá lehessen tenni.

A probléma a buszvezetőket is érinti, ennek kapcsán az elnök felhívja a figyelmet arra, hogy az ő munkájukhoz a segédmunkási vagy a betanított munkási szintnél megalapozottabb tudás kell.

120 évet vártak, most betelt a pohár

Nemes felidézte a kezdeteket is: a szakmává nyilvánítás első lépésben, 1898-ban megtörtént, amikor a szakszervezeti mozgalom erősítésére létrehozott Szakszervezeti Tanács (Szaktanács) „a fuvaripari munkások számára” kivívta, hogy cselédek helyett ipari munkásoknak számítsanak, és kapjanak munkakönyvet. 120 évvel az első lépés után éppen itt az ideje a folytatásnak.

Nem érheti az ágazatban dolgozókat a türelmetlenség vádja, de most betelt a pohár, vártunk eleget – szögezte le. Amennyiben a kormány valóban enyhíteni akar a létszámhiányon, akkor meghozza ezt a döntést – tette hozzá az elnök.

Kiemelt kép: Thinkstock

Ajánlott videó

Olvasói sztorik