Az ügy főszereplője céges tulajdonú autójánál szerette volna a casco-térítést érvényesíteni a javítás költségénél. A szerviz annak rendje és módja szerint elvégezte a munkát és elküldte a számlát az Union biztosítónak. mondván, hogy a cég visszaigényelheti az áfa másik felét. És ettől nem volt hajlandó tágítani. Pedig a javíttatás áfájának legfeljebb a fele vonható le, amennyiben a cég üzleti célra használja a tulajdonában lévő autót, és erről nyilvántartást vezet.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem először fordult elő ilyen eset, korábban az Allianznál is volt rá példa. Ennek kapcsán Ruszin Zsolt adószakértő átküldött egy 2014-es levelet, amelyben leírta az adóhivatal, hogy ez a biztosítói gyakorlat hibás. Ugyanis az áfa fele a cégek részéről ugyan levonható az áfatörvény alapján, de ez nem azt jelenti, hogy minden cég le is vonhatja. És
A 2014-es esetnél a biztosító NAV-os igazolást kért arról, hogy a cégek tudják-e érvényesíteni az autójukra a levonási jogot, de mint az adóhatóság levelében kifejtette, ez sem volt szabályos. Az adóhatóság ugyanis nem adhat ki ilyen igazolást. Ehelyett
Erre apellálva az adószakértő tanácsára a cég elküldte nyilatkozatát a szerviznek és a biztosítónak is, kijelentve, hogy nem tudják levonni az áfát. Amire a biztosítónak meg kellett volna térítenie a teljes forgalmi adót, de ettől továbbra is elzárkózott.
A szerviz közben két tűz közé került. S mivel úgy tűnt, nem jut hozzá a javítás teljes költségéhez, a szerviz vezetője úgy döntött, kiszáll az ügyfele és a biztosító közötti vitából. Legalábbis arról értesítette az ügyfelet, hogy a korábbi számlát sztornózza, visszautalja a foghíjas összeget a biztosítónak, aztán ügyfelének kiszámlázza a teljes összeget, a biztosítónak meg megírja, hogy közvetlenül az ügyfélnek utaljon. Vagyis az ügyfélre tolta, bokszolja le ő a biztosítóval az áfát, ha már neki, a szerviznek nem sikerült.
Kerestük a szervizt, de nem reagált levelünkre. Az Union biztosító a konkrét káresettel kapcsolatban a biztosítási titoktartásra, illetve cégcsoportjuk irányelvére hivatkozva nem tudott tájékoztatást adni. Viszont a hasonló helyzetek általános gyakorlatával kapcsolatban igen. Azt írták, az áfatörvényhez igazodó kötvényfeltételek, valamint a NAV állásfoglalása nyújt egyértelmű eligazítást:
„A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a helyreállítási költségek áfatartalmára, amennyiben azt a biztosított jogosult az adójából levonni, illetve visszaigényelni.”
Csakhogy mint azt korábbi levelében a NAV is hangsúlyozta, az 50 százalékos áfalevonási jog nem automatizmus, hanem csak egy lehetőség, amely nem minden céges autóra él. És ebben 2014 óta nincs változás az áfatörvényben. Mint ahogy abban sem, hogy az áfalevonási lehetőségre alapozva nem lehet automatikusan visszatartani a javítási költség áfájának felét.
Magáncélú használat és áfalevonás
Az Union hozzátette továbbá, hogy egy NAV-állásfoglalás szerint a gazdasági tevékenység melletti magáncélú használat nem befolyásolja a levonhatóságot. Erre hivatkozva állították, hogy a cég jogosult a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50 százalékát levonni. És szerintük ha egy nyereségorientált gazdasági társaság nem él a törvény által biztosított jogával, az nem minősül kárnak, így annak megtérítése nem biztosítói feladat.
Mivel az adószakértő ilyen tartalmú NAV-állásfoglalásról nem hallott, megkértük, küldjék át azt. A hivatkozott 2013-as dokumentumból azonban mi nem olvastuk ki, amit a biztosító írt. Az állt benne, amit az adószakértő is mondott, hogy csak igazolt céges használat mellett lehet az áfa legfeljebb felét levonni.
Az állásfoglalást annyival egészítette ki az Union biztosító, hogy
Ruszin Zsolt adószakértő ezt nem vonta kétségbe. Csakhogy 2009. februártól a személygépkocsi magáncélú használata adómentes természetbeni juttatás az szja-törvény szerint. Azért adómentes, mert minden személygépkocsi, ami számviteli alany tulajdonában van vagy költséget számolnak el utána, cégautóadóköteles, ami rendszerint havonta 22 ezer forint.
amely után a vállalkozás cégautóadót fizet. Így az ilyen jármű is megfelel a biztosító által hivatkozott számviteli előírásnak. És a vállalkozások egy része dönthet úgy, hogy nem követeli meg – még részben sem – a személygépkocsi üzleti célú felhasználását, tette hozzá az adószakértő. Ekkor az áfatörvény szerint nem illeti meg az áfalevonási jog a céget, még 50 százalékos mértékben sem – magyarázta, miért nem helyes a biztosító érvelése.
Véleménye szerint
Utalva a NAV 2014-es levelére, leszögezte: a vállalkozás nyilatkozata az irányadó, a biztosítónak pedig ehhez kötődően kötelező a javítás le nem vonható áfáját is megtéríteni, akár cascóról, akár kötelező biztosításról van szó. Szerinte:
Minden más intézkedés csak a biztosító nyerészkedésére utaló magatartásból eredhet.
Kiemelt kép: Thinkstock
