Lehullt a maszk, már nem is tettetjük, hogy fontos a jogállam

Miként függ össze a jogállamiság az Európai Unióból származó közpénzek elosztásával? – ezt a kérdést boncolgatták a Transparency International (TI) konferenciáján pénteken, amelyet ezúttal is a Korrupcióellenes Világnapjára időzítettek. Hiába hívták a kormány és a kormányhoz közelálló intézetek képviselőit a vitára, ezúttal sem jöttek el, nem értek rá.

Mintegy 25 milliárd euró érkezik Magyarországra a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklusban. Ez a második legmagasabb összeg egy főre számítva az új tagállamok körében, éves bontásban pedig a magyar GDP 3-4 százaléka. Martin József Péter, a TI ügyvezetője szerint azonban a pénz hazai elosztása enyhén szólva részrehajló. A projekteket túlárazzák, a szereplők valódi verseny nélkül nyernek, a támogatást indokolatlan célokra pazarolják. Így

több százmilliárd forint kerül illetéktelen kezekbe. 

A korrupció rendszerszintűvé vált Magyarországon, ami nem választható el a jogállam leépülésétől.

Bár a választás szabadságához aligha férhet kétség, a demokráciának egyre kevesebb összetevője érvényesül – mondta.

A kormánytól független intézmények közül már csak a bíróságok tartják magukat. Minden más közhatalom vészesen eltávolodott a nyugati demokráciáktól, és a keleties autokráciák felé mozdult el. A korrupció tekintetében az a legnagyobb kockázat, ha nem működnek a végrehajtó hatalmat ellenőrző mechanizmusok.

Folyamatosan elemzik a korrupció mélységét az egyes tagállamokban, és ennek alapján évente országspecifikus ajánlásokat tesznek a tagállamoknak – ismertette Zupkó Gábor, az Európai Bizottság (EB) Magyarországi Képviseletének vezetője (fenti képünkön) az EU antikorrupciós tevékenységét. Nemrég fogadták el a módosított pénzmosás elleni irányelvet, amely javítja az átláthatóságot, és a valódi haszonhúzó személyének nyilvánosságra hozását a Panama Papers kapcsán.

Fontos példának nevezte az Európai Ügyészség létrehozását. Idén októberben született erről egyezség, egyelőre 20 tagállam vesz részt a munkában. Úgy vélte, ezzel egy erős, független, és

hatékony megoldást találtak a határon átnyúló áfacsalásokra, és az uniós költségvetés sérelmére elkövetett bűncselekményekre.

Az új ügyészség nemcsak nyomoz, hanem büntetőeljárást is indíthat a határokon átnyúló bűncselekményekben. Zupkó hozzátette: reméli, hamarosan Magyarország is csatlakozik az új ügyészséghez, és félreteszi kezdeti fenntartásait.

Különböző forgatókönyvek

A korrupció elleni küzdelem az unió jövőjéről is szól – emelte ki. Az EB márciusban jelentette meg az úgynevezett Fehér Könyvet, amely a lehetséges utakat tartalmazza, és a vitaindítónak szánt anyagban öt forgatókönyv is szerepel. Közöttük az, hogy egyes kifizetéseket, uniós támogatásokat feltételekhez kössék de a kohéziós politika reformjáról is tesznek megállapításokat.

Egy éve meglehetősen pesszimista volt a hangulat az Európai Bizottságban, mert attól tartottak, hogy előretörnek az euroszkeptikus pártok, túlságosan lassú a gazdasági növekedés, és a Brexit után lendületet kaphatnak a kilépéspárti erők más országokban is – emlékeztetett.

Azóta kicsit megváltozott a helyzet. A gazdaság 2 százalék felett növekszik, az eurozónában is, az euroszkeptikusok visszaszorultak, és sokan már óriási hibának tartják a Brexitet is. Ez reményre ad okot a jövőre nézve.

Iparszerű korrupció Magyarországon

Surányi György volt jegybankelnök arról beszélt, hogy az unió olyan feltételekkel juttatja forrásokhoz a tagállamokat, amely önmagában a korrupció melegágya. Szerinte az uniós támogatások olyan vissza nem térítendő támogatásokat jelentenek, amelyek a magánszektorban elkerülhetetlenül korrupcióhoz vezetnek. Ha a ugyanis a magánszektort „ingyen” pénzzel támogatják, annak két következménye lehet:

• Ha olyan projektek valósulnak meg, amelyek piaci körülmények között nem lennének életképesek, azok rontják az ország versenyképességét.
• Ha viszont olyan fejlesztéseket támogatnak, amelyek piaci alapon is megvalósulnának, akkor nincs szükség uniós pénzre, így azt egyszerűen ellopják.
• A kettő kombinációja, amikor olyan beruházásokat finanszíroznak, amelyek nem teljesen életképtelenek, és a támogatás egy részét zsebre lehet tenni.

Meg kellene szüntetni a vissza nem térítendő támogatásokat, azaz az uniós közpénzek áramoltatását a magánzsebekbe – vonta le a következtetést.

Ez minden országban serkenti a korrupciót, de a hatása annál károsabb, minél centralizáltabb a politikai rendszer. Magyarország most egy ilyen hely, és a korrupció egyre gyorsabban is növekszik.

Nincsenek illúzióim, hogy 2010 előtt ne lett volna korrupció. De ez 2010 után iparszerűvé vált. Így egy új minőség jött létre Magyarországon – jelentette ki.

Az EU nem fog minket megmenteni

Arató Krisztina (politológus, ELTE), Csaba László (egyetemi tanár, CEU, Corvinus Egyetem), Jakab András (egyetemi tanár, Salzburgi Egyetem), és Ligeti Miklós (jogi vezető, TI) az uniós források és a jogállamiság hazai összefüggéseit vitatták meg kerekasztal-beszélgetésen.

Arató Krisztina szerint:

• az EU úgy működik, hogy nagyon bonyolult lenne összehozni a jogállam leépítését és a rendszerszintű korrupciót az uniós támogatások megvonásával
• erre sem jogi lehetőséget, sem politikai akaratot nem lát
• az EU tehát nem fogja a magyar társadalmat megmenteni önmagától, saját rosszabbik oldalától

Csaba László úgy vélte, hogy:

• piacgazdaságot, jogállamiságot minden ország csak saját magának tud teremteni
• az európai jogalkotással szemben az orosz-szovjet-kínai-ottomán hatalomgyakorlás törvényes, de nem alkotmányos, mert egy személy vagy csoport egyedi gyakorlatát teszi törvénnyé
• az átláthatóságot európai közérdeknek kellene elfogadni, mert lassan minden titokká válik, nemcsak nálunk

Jakab András arra hívta fel a figyelmet, hogy:

• 1990-ben formálisan átvettük a jogállamiságot, és a gyakorlataink is igazodtak ehhez valamennyire
• mentálisan azonban csak tettettük, hogy megbarátkoztunk a jogállammal
• egy ideje lehullottak a maszkok, már nem is tettetjük tovább, hogy fontos a jogállam, hiszen a magyar miniszterelnök emberi jogi handabandáról beszél
• a balti államoknál sikerült a jogállam belsővé tétele, a horvátoknál viszont még nálunk is súlyosabb a helyzet
• a hetes cikkelyhez nincs jogi eljárás rendelve, de ha lenne, azzal minden tagállamnak egyet kellene értenie, itt viszont bezárult a kör, mert aki ellen alkalmaznák, nyilván nem fogja ezt megszavazni

Ligeti Miklós azt fejtegette, hogy:

• a jogállam fogalmának az átláthatóság mellett a kiszámíthatóság is eleme, vagyis mindenkire mindenkor azonos törvények vonatkozzanak
• ha a törvény előtti egyenlőség sérül, már régen nem a jog dönti el, hogy induljon-e eljárás, tehát nincs jogállam sem
• az EU azért sem fog minket megmenteni, mert külső védhatalom soha nem volt még sikeres, népszerű Magyarországon
• az EU olyan magyar ügyekkel foglalkozik, amelyek fontosak ugyan (például CEU elleni törvény), de más dimenzióban vannak, mint a nagy volumenű korrupciós esetek (erre példaként a letelepedési kötvényeket, az MNB-alapítványait, a cigány önkormányzat ügyét, és a kedvezményes sporttámogatásokat említette).

Kiemelt képünk: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu