A 2017. július–szeptemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 451 ezer fő volt, 60 ezer fővel (1,4 százalékkal) több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 68,7 százalékra emelkedett. A férfiakat magasabb foglalkoztatási szint jellemezte, mint a nőket, és esetükben a javulás mértéke is nagyobb volt – jelentette a KSH.
Külföldi telephelyen 110 ezren dolgoztak a statisztika szerint.
A foglalkoztatottak közül 4 millió 402 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, amely korcsoport foglalkoztatási aránya 1,6 százalékponttal, 68,7 százalékra emelkedett. A 15–64 éves foglalkoztatott férfiak létszáma 2,2 százalékkal, 2 millió 409 ezer főre bővült, foglalkoztatási rátájuk 2,3 százalékponttal, 75,9 százalékra nőtt. A 15–64 éves foglalkoztatott nők száma kismértékben, 1 millió 994 ezer főre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 0,9 százalékponttal, 61,7 százalékra javult.
A fiatal (15–24 éves) foglalkoztatottak létszáma 305 ezer fő volt, foglalkoztatási arányuk 0,2 százalékponttal, 29,3 százalékra nőtt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves), valamint az idősebb (55–64 éves) korosztályba tartozó foglalkoztatottak száma egyaránt emelkedett; foglalkoztatási rátáik is javultak, előbbieké 1,6 százalékponttal, 84,2 százalékra, utóbbiaké 1,8 százalékponttal, 52,4 százalékra nőtt.
A 20–64 éves korcsoportban – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 1,7 százalékponttal, 73,8 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 81,7, a nőknél 66,1%.
A foglalkoztatás szintje a 15–64 évesek körében valamennyi régióban emelkedett, a legjelentősebben, 2,7 százalékponttal Közép-Dunántúlon, de nagymértékű (1,8–2,0 százalékpont közötti) volt a növekedés Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön és Dél-Alföldön is. A foglalkoztatási ráta Közép-Magyarországon volt a legmagasabb (72,5%), Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb (63,6%), a két régió közti különbség közel 9 százalékpont.
Munkanélküliség
Ugyanebben az időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 38 ezer fővel, 189 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,8 százalékponttal, 4,1 százalékra csökkent. A férfiakat alacsonyabb munkanélküliségi ráta jellemezte, mint a nőket, esetükben a javulás mértéke is nagyobb volt.
A 15–74 éves munkanélküli férfiak száma 31 ezer fővel, 91 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,3 százalékponttal, 3,6 százalékra csökkent. A munkanélküli nők száma 7 ezer fővel, 98 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 0,3 százalékponttal, 4,6 százalékra mérséklődött.
A 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 1,3 százalékponttal, 11,3 százalékra csökkent, de a munkanélküliek egyötöde továbbra is ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak és az 55–64 évesek munkanélküliségi rátája is mérséklődött, előbbieké 0,8 százalékponttal, 3,5 százalékra, az utóbbiaké 0,5 százalékponttal, szintén 3,5 százalékra csökkent.
A munkanélküliségi ráta a 15–74 évesek körében Dél-Dunántúl kivételével minden régióban mérséklődött; Dél-Dunántúlon a növekedés 0,4 százalékpont volt. A legjelentősebb változás Dél-Alföldön következett be, ahol 1,8 százalékponttal, 3,7 százalékra csökkent a ráta, de Észak-Alföldön is jelentős, 1,5 százalékpontos csökkenés volt tapasztalható, amely 7,2 százalékos rátát eredményezett; a többi régióban a változás mértéke nem érte el az 1 százalékpontot. A munkanélküliségi ráta Nyugat-Dunántúlon volt a legalacsonyabb (2,2%), míg Észak-Alföldet a kiemelkedő javulás ellenére is a legmagasabb munkanélküliségi ráta jellemezte a régiók között.
2017. szeptember végén a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 4,8 százalékkal, 268 ezer főre csökkent.
Kiemelt kép: Közmunkások írják alá a jelenléti íveket a volt TSZ-telep irodájában, Szakolyban 2013-ban. MTI Fotó: Balázs Attila
