Bérbuborkékot fúj a kormány – állapítja meg a Népszava cikke, amelyben kitérnek arra is, mennyire nem ellensúlyozza a járulékcsökkentés (=szociális hozzájárulási adó mérséklése) a kötelező béremelések miatt megnövekvő bérterheket.
És hogy mi a helyzet a bérpiacon, mi van a KSH-statisztika mögött? A csaknem 300 ezer forintos átlagbér a teljes intézményi szféra 600-700 ezer alkalmazottjára és az 5 embernél többet foglalkoztató cégekre érvényes, ám az ennél kisebb vállalkozások legalább felénél a bruttó 127 650 forintos minimálbért (nettó 84 887 forint), vagy a 161 250 forintos (nettó 107 231 forint) garantált bérminimumot fizetik a dolgozóknak – nyilatkozta a lapnak a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója, Molnár László. Úgy véli, a béremelési versenyben előbb utóbb az állam is kifullad, hiszen most sem emelt általánosan a közszférában, csak bizonyos csoportoknak nőtt a fizetése.
A gond az, hogy a versenyszférában jelentős hatékonyságnövekedést kellene elérni a béremelési dinamika fenntartásához, de éppen a bérköltségek emelkedése miatt erre csak a multiknak, illetve a nagyobb hazai cégeknek van lehetősége. mert őket már nem érinti a kötelező béremelés, így a járulékcsökkentés nekik tiszta nyereség. a kisebb magyar cégek viszont kénytelenek voltak bért emelni, így a járulékcsökkentés alig mérsékelte a terheiket – tette hozzá Molnár László. A béremelések másik nyertese az állam, hiszen az emelkedő jövedelmek nyomán nagyobb adó és járulékbevételekre tesz szert.
Kiemelt kép: Dolgozók a Robert Bosch Power Tool Kft. és Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. miskolci üzemében. MTI Fotó: Vajda János
