Október 17 a szegénység elleni világnap. Hogyan lehetne felszámolni ezt a szörnyű problémát?
Az ENSZ szerint például ha a világ legszegényebb országaiban élő nőknek nem teszik lehetővé, hogy szabadon rendelkezhessenek saját testük felett, az erősítheti a társadalmi egyenlőtlenségeket és nehezítheti annak a globálisan kitűzött célnak a megvalósítását, hogy 2030-ra felszámolják a szegénységet – közölte kedden az ENSZ Népesedési Alapja (UNFPA). Az egyenlőtlenség manapság már nem arról szól, hogy mi az, amink van, és mi az, amink nincs, hanem arról, hogy mi az, amit megtehetünk, és mi az, amit nem – emelte ki Natalia Kanem, az UNFPA igazgatója közleményében. Többségében a szegény sorban élő nők tartoznak azoknak a kategóriájába, akiknek sok mindent nincs lehetőségük megtenni – tette hozzá.
A kormány ismeri a kivezető utat
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, Rétvári Bence szerint a munka, az adócsökkentések és családok támogatása a kivezető út. Hozzátette: Magyarország 2010 óta ezen az úton jár, és azóta harmadára csökkent a munkanélküliség, a segélyt felváltotta a munka, csökkennek az adók, nőnek a bérek, és egyre több pénz marad a családoknál. Az idősek megélhetését is több intézkedés segíti – mondta az államtitkár, kifejtve: megőrzik a nyugdíjak értékét, a gazdasági növekedésnek köszönhetően pedig idén először nyugdíjprémiumot is kapnak a nyugdíjasok, csökkent a rezsi, a legfontosabb élelmiszerek áfája, és idén is több mint kétezer településen osztanak szociális tűzifát a rászoruló időseknek.
Kitért arra is, hogy még soha ennyi gyermek nem vett részt ingyenes gyermekékeztetésben és ingyenes tankönyvellátásban, mint ma, és méltatta az Európa legnagyobb szociális programjának címkézett Erzsébet-programot is. Ha csak ezt a hírt olvasnánk el, azt is hihetnénk, akkor minden rendben.
De hogy Magyarországon mi a helyzet valójában a szegénységgel kapcsolatban? Azt érzékletesen mutatja be a G7 cikke.
Párbeszéd: a kormány semmit nem tesz az elesettek megsegítéséért!
Tavaly óta 8 ezerrel többen várakoznak arra, hogy bekerüljenek az idősgondozásba, a fogyatékossággal élők gondozóházaiba, vagy a hajléktalanellátásba. Orbán Viktor kormánya semmit nem tett ezekért az emberekért az elmúlt 8 évben. Elég volt abból, hogy valódi megoldások híján emberek százezreit kényszerítik nyomorba és tehetetlenségbe. A Párbeszéd alapjaiban megreformálja a mai szociális rendszert, az Alapjövedelem bevezetésével pedig pont az út szélén hagyott embereknek segítene a legtöbbet.
Míg tavaly 21 ezren, idén már 30 ezer ember van az úgynevezett szociális várólistán: idősek, fogyatékkal élők, hajléktalan emberek, vagyis a legelesettebbek várnak arra, hogy segítséget kapjanak. A valós szám ennek a dupláját is elérheti, hiszen sok intézmény nem is jelenti le a várakozók valódi számát.
Mindez teljesen ellentmond Orbán Viktor és Balog Zoltán nyilatkozatainak, akik az adófizető állampolgárokat intik felelősségvállalásra, miközben ők alapvető, állami kötelezettségeiket sem teljesítik. Nyolc év után maradt a mélyszegénység, a gyermekéhezés, megoldatlan az idősek és a súlyosan sérült emberek méltó elhelyezése.
A Párbeszéd és Karácsony Gergely a kormányváltás után bevezeti az Alapjövedelmet, jelentősen megemeli a fogyatékossággal élők és az ápolásra szorulók juttatásait, emberhez méltó bérezést ad a szociális dolgozóknak, és mindent megtesz a hajléktalanság felszámolásáért – ígéri az ellenzéki párt.
Az LMP-nek van kidolgozott terve, hogyan lehetne a magyarországi szegénységet enyhíteni
Az LMP a szegénység elleni küzdelem világnapján átfogó lépéseket szorgalmaz. A családi pótlék és a nyugdíjminimum emelésével, szociális bérlakásokkal és a devizahitesek kilakoltatási moratóriumának meghosszabbításával harcolnánk a szegénység ellen.
Az LMP a tartósan munka nélkül maradók számára a zsákutcás közmunka helyett bevezetné a szociális minimumjövedelmet, illetve a munkaerőpiacra visszatérést segítő feltételek teljesítése esetén a társadalmi beilleszkedési jövedelmet.
A dolgozói szegénységet többek között adómentes minimálbérrel kezelnék, illetve olyan progresszív adórendszerrel, amely még az átlagkereset kétszeresét megkeresők számára is több jövedelmet biztosít, mint jelenleg.
A családok helyzetét a családi pótlék összegének 30%-os emelésével és a családi adókedvezmény igazságosabbá tételével, kiegyenlítésével javítanánk. Kiemelten támogatnánk az egyszülős családokat.
A nyugdíjas szegénységet az öregségi nyugdíjminimum 50 ezer forintra emelésével enyhítenénk.
A lakhatási szegénységet a lakásfenntartási támogatás visszaállításával, valamint szociális bérlakásokkal kezelnénk. Bevezetnénk az elhelyezés nélküli kilakoltatások tilalmát. A devizahitelesek krízisét a kilakoltatási moratórium meghosszabbításával kezelnék, mert ma több százezer devizahiteles családot fenyeget a kilakoltatás.
Kiemelt kép: Getty Images/David Silverman
