A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (MKIK) azért küzd, hogy legalább 3,5 százalékponttal csökkenjen jövőre a szociális hozzájárulási adó. De lehet, hogy nyitott kapukat döngetnek.
Lázár János a csütörtöki kormányinfón már jelezte, arról van szó, hogy a hatéves bérmegállapodásban foglaltakhoz képest gyorsabban csökkenjen jövőre a munkaadók által a foglalkoztatás után fizetett szociális hozzájárulási adó (szochó). (Ez tulajdonképpen a korábbi munkáltatói nyugdíjjárulék, amiből részben a nyugdíjakat fedezik.)
A szociális hozzájárulási adó tavaly még 27 százalékos volt, az idei évre a hatéves bérmegállapodás keretében csökkentették 22 százalékra, és a tervek szerint jövőre 20 százalékos lenne az adó. De az is benne volt a megállapodásban, hogy amennyiben idén az első 10 hónapban legalább 11 százalékkal emelkednek a bruttó bérek – ami úgy tűnik, meglesz – akkor további 0,5 százalékpontot enged el a kormány.
Csakhogy az MKIK szerint a gazdaság állapota ennél nagyobb tehercsökkenést is lehetővé tesz. Akár 4-4,5 százalékponttal is lejjebb lehetne vinni a szochó mértékét jövőre – számolta ki a testület. A 3,5 százalékpont pedig már valószínűleg politikailag és pénzügyileg is elfogadható lehet.
Az Mfor szerint tehát a kormány nem zárkózik el az akár 4-5 százalékpontos mérséklés elől. De azt is figyelembe kell venni a lehetőségek számba vételekor a portál információi szerint, hogy a költségvetés jelenleg jó állapotban van, a számok teljesülnek, a kormányban mindenki elégedett, minden sínen van, tehát nincs miért megbolygatni a büdzsét.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elnöke, Parragh László szerint tényleg jó állapotban van a magyar gazdaság, szerinte lenne tere a merészebb lépésnek, ám azt is figyelembe kell venni, hogy az állami pénzügyekben most kegyelmi állapot van, s ilyenkor a döntéshozók mérsékelt lelkesedéssel fogadnak minden újító ötletet.
Az biztos, hogy a jövő tavaszi választásig „a fű se nő”, tehát a kormány nem nyúl bele a rendszerekbe – jelentette ki a lapunknak Parragh.
Sőt, a minimálbér tervezettnél nagyobb emelését sem tartja kizártnak a kamara. A hatéves megállapodás szerint a minimálbér az idei 15 százalék után jövőre 8 százalékkal emelkedik (127 500 forintról 138 ezer forintra), a garantált bérminimum pedig 25 százalék után 12 százalékkal (161 ezer forintról 180 500 forintra), de ha a kormány elfogadja a kamarai javaslatot, akkor ezeket meghaladó mértékű emelés sem kizárt.
