Gazdaság
árnyék (Array)

Októbertől újabb tortúra vár a vállalkozásokra

  • Októbertől újabb tortúrára kell számítania annak a vállalkozásnak, amely bankszámlát nyit, jogi tanácsot kér, könyvelőnél vagy könyvvizsgálónál jár.
  • Mindaddig nem tud ilyen professzionális szolgáltatást igénybe venni ugyanis, amíg fel nem fedi végső tényleges tulajdonosát.
  • A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint súlyosbítja a helyzetet, hogy egyelőre nem világos, az így megadott információt ki és milyen körben használhatja majd fel.
Októbertől újabb tortúrára kell számítania annak a vállalkozásnak, amely bankszámlát nyit, jogi tanácsot kér, könyvelőnél vagy könyvvizsgálónál jár. Mindaddig nem tud ilyen professzionális szolgáltatást igénybe venni ugyanis, amíg fel nem fedi végső tényleges tulajdonosát. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint súlyosbítja a helyzetet, hogy egyelőre nem világos, az így megadott információt ki és milyen körben használhatja majd fel.
Korábban a témában:

A vonatkozó EU-s előírás nyomán a nyáron hatályba lépett pénzmosási törvény megköveteli, hogy egyes professzionális szolgáltatók (bankok, könyvelők, könyvvizsgálók, ügyvédek stb.) nyilatkoztassák jogi személy ügyfeleiket: kik is az ő tényleges tulajdonosaik. A szabály bevezetésére adott haladék szeptember 30-án lejár, ezért jövő héttől a szolgáltatóknak bármilyen új, céges ügyfélkapcsolat létesítésénél rögzíteniük kell a cég mögött álló azon magánszemély (tényleges tulajdonos) adatait, aki a szervezetben 25 százalékos többséggel rendelkezik vagy aki a szervezet felett egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol.

  • Nem mentesül az adatszolgáltatás alól az sem, aki október előtt már ügyfél volt: tőle ezt az információt az év végégi kell a szolgáltatónak begyűjtenie.

Kihez jut el az információ és mihez kezdhet vele?

A jogszabály szerint a tényleges tulajdonos így megszerzett adatait a szolgáltatónak egy, az EU valamennyi tagállama által vezetett központi nyilvántartásba kell feltöltenie.

Részletkérdés, de azért meg kell említeni, hogy a tényleges tulajdonosi nyilvántartás a legtöbb tagállamban, beleértve Magyarországot is, technikailag még nem jött létre, így a szolgáltatókat terhelő feltöltési kötelezettség teljesítése jelenleg a gyakorlatban nem lehetséges.

Az iroda ügyvédje, Bejó Ágnes szerint az adatbázis létrehozásának célja egyébként az, hogy a vállalkozások végső tulajdonosára vonatkozó információk az unión belül összeérjenek és kölcsönösen felhasználhatók legyenek. De.

  • Egyelőre nem tisztázott, hogy az adatbázishoz pontosan ki és milyen feltétellel férhet majd hozzá.
  • Nem világos, hogy ezt, az adatbázist az unió hatóságai milyen céllal és milyen területen használják fel a jövőben.

Mindez várhatóan nem erősíti a vállalkozások szemében a nyilvántartással szembeni bizalmat.

Technikai aggályok, növekvő bürokrácia

Ráadásul a rendszer elindulását várhatóan számos technikai probléma is nehezíteni fogja. Könnyen elképzelhető például, hogy egy bonyolult szervezeti struktúra részét képező leányvállalat, információ hiányában, nem lesz képes hiteles információt adni a tényleges tulajdonosáról. Márpedig a tartalmilag helytelen nyilatkozat adása büntetőjogi felelősséghez is vezethet, akár abban az esetben is, ha arra gondatlanságból kerül sor. Nem minden vállalatvezető számára lehet megnyugtató az a megoldás sem, hogy 25 százalékos tulajdonos hiányában a jogszabály végső soron a vezető tisztségviselőket minősíti tényleges tulajdonosoknak. Várhatóan sokan nem örülnek majd, ha nevüket feltüntetik egy a teljes uniót átszelő adatbázisban.

Az, hogy az információszolgáltatás bevezetésekor a központi adatbázis még nem létezik, megnöveli a rendszerrel kapcsolatos bürokráciát is. Az alkotók célja szerint egy vállalkozást nem kell majd többször azonosítani: ha az már a központi adatbázisban szerepel, úgy az ott szereplő adatokat minden további szolgáltató elfogadhatja. Mi lesz azonban az összegyűjtött információval addig, amíg a központi adatbázis meg nem születik? Egyazon információt egyszerre számos szolgáltatónál rögzítenek, ami várhatóan nemcsak ezen adatok felesleges átfedését, hanem azok esetleges eltéréséből eredő komplikációkat is magával hozza.

Mi lesz októbertől?

A rendelkezés célja és a tőle várt pozitív, hosszú távú hatások nyilvánvalóak. Rövid távon viszont várhatóan kölcsönös értetlenséget és bizalmatlanságot okoz majd a rendszer a szolgáltatók és ügyfeleik kapcsolatában – az adminisztrációs terhek növekedéséről nem is beszélve.

Ajánlott videó mutasd mind

Ami az iskolákban történik, sokkal inkább emberkísérlet, mint a szuperkupadöntő

Nincs egységes protokoll, a tesztelési gyakorlat kaotikus, a karanténkötelezettség megállapítása pedig következetlen – ilyen körülmények között zajlik az őszi tanév első hónapja számos magyar iskolában. A pedagógusok nem értik, velük miért nem törődik senki, a szakszervezet pedig sötét jövőt vizionál, ha nem lesz változás a szabályozásban.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.