Horvátországban a vizsgált termékek több mint felénél találtak különbséget a nagy nemzetközi cégek által forgalmazott élelmiszerek minősége között – jelentette be Biljana Borzan horvát európai parlamenti képviselő pénteken, Andrea Gross-Boskovic, a horvát élelmiszer-intézet igazgatójával tartott közös sajtótájékoztatóján.
Hozzátette: – mondta.
Horvátország még március végén jelentette be, hogy vizsgálja, van-e eltérés a nagy nemzetközi cégek által Nyugat-Európában és Horvátországban forgalmazott termékek összetétele és minősége között. A kutatások eredménye a legnagyobb eltérést az élelmiszeripari termékek között és egy mosóporban mutatta ki.
Borzan a termékek közül kiemelte a Hipp által gyártott rizses-pulykás Bio bébiételt, amely Horvátországban sokkal kevesebb zöldséget tartalmaz és több rizs van benne, valamint 50 százalékkal többe kerül, mint Németországban. A képviselő említette még a Wudy csirke- és pulykavirslit, amelyet a horvát piacra úgynevezett kicsontozott húsból készítenek, ami az Európai Unió előírásai szerint nem viselheti a hús jelzőt. Ezzel szemben Németországban valóban csirke- és pulykahúsból készült a termék. Az Ariel Vollwaschmittel mosópor is sokkal hatékonyabban mos 40 fokon, mint a horvát piacra szánt termék, miközben 25 százalékkal többe kerül, mint Németországban. Jelentős különbséget találtak a Nutella, az Activia epres gyümölcsjoghurt és a Haribo gumicukorka között is – hangsúlyozta.
Igazuk volt az embereknek
Az EP-képviselő szerint a horvát vizsgálat, hasonlóan a többi európai vizsgálathoz, bebizonyította, hogy igaza volt az emberek nyolcvan százalékának, akik úgy vélték: a multinacionális vállalatok sokkal alacsonyabb minőségű élelmiszert és italokat árulnak Közép- és Kelet-Európa országaiban, mint az unió nyugati felében, és ezen vállalatok szemében a közép- és kelet-európaiak másodrendű állampolgárok az Európai Unióban.
Hogy ezt Magyarországon hogyan sikerült “bizonyítani”, arról több cikkben is írtunk, pl. ebben:
A vizsgálatok eredményét elküldték Vera Jourová fogyasztóvédelemért felelős uniós biztosnak.
Gross-Boskovic kiemelte: annak ellenére, hogy a termékek minőségét gyakran gazdasági kérdésként kezelik, fontos, hogy olyan kritériumrendszer álljon fel, amelyben a minőségi eltérés nem diszkriminatív. Hozzátette: a minőségi különbség adódhat abból, hogy a fogyasztók mit részesítenek előnyben, továbbá területi sajátosságokból és a szokásokból, de a termékek összetétele nem változhat emiatt.
Silány világmárkákkal etet a nyugat?
Februárban robbant a bomba: silány világmárkákkal etet minket a Nyugat. Kisvártatva az is kiderült, hogy pontosan melyik termékeknél milyen különbségeket állapított meg a Nébih vizsgálata az ausztriai minta javára. Azt lehetett hinni, friss felmérésről van szó, de mint elsőként megtudtuk, a vizsgálatot valójában 2014 végén végezték el, csak akkor nem kapta fel úgy a sajtó, és a kormány sem ugrott rá olyan vehemenciával, mint most.
Beszéltünk akkor a Magyar Márkaszövetség főtitkárával, aki azt mondta, szakmai képtelenség, hogy eltérések legyenek a termékeknél, mert a multiknak is az éri meg, ha egy terméket egy helyen gyártanak, ugyanazon a gépsoron, azonos minőségben. Állítását több gyártó is alátámasztotta, valamint az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége álláspontja is ezt tükrözte.
Kinek higgyünk? Hogy közelebb kerüljünk a megoldáshoz, elvégeztünk egy saját, 5-5 azonos termékre vonatkozó tesztet, ami meglepő, a Nébih viszgálatával ellentétes eredményt hozott.
