Gazdaság

Ahelyett hogy felzárkóznának, egyre jobban leszakadnak a szegényebb régiók

szegenyseg(30ee2ec2-3e11-4d7c-b72e-90077e7661ac)(210x140).jpg (Array)
szegenyseg(30ee2ec2-3e11-4d7c-b72e-90077e7661ac)(210x140).jpg (Array)

Az utóbbi években jelentős uniós támogatást kaptak a hazai kkv-k. A cél a foglalkoztatás bővítése, a technikai modernizáció és a területi különbségek mérséklése. A várt hatás kettős lett volna:

  • kevesebb munkanélküli, s ezzel kevesebb költségvetési kiadás,
  • a korábbi állás nélküliek jövedelme is jelentősen emelkedett volna.

A csökkenő állástalanság miatt a már alkalmazásban állók keresetei is gyorsabban növekedhettek a nagyobb munkapiaci verseny miatt. Mindkettő a területi kiegyenlítődés irányába mutatott volna. A GKI Zrt. megvizsgálta, hogy a legutolsó elérhető adatok alapján mi valósult meg ezekből a várakozásokból.

A területi kiegyenlítődés egyik legfontosabb szegmense a lakossági jövedelmek közötti különbség mérséklődése. Ha a helybeliek jövedelme átlag felett nő, akkor a kiskereskedelem és a kapcsolódó szolgáltatások bővülése is átlag feletti lehet.  De több lehet az építkezés is. Ugyanakkor a lakossági jövedelmek kistérségi alakulásáról nincs hivatalos adat. Azonban a helyi lakossági jövedelmek jelentős részét (mintegy 70%-át) adó kereseteket és egyéb adózó jövedelmeket közelíteni lehet a NAV szja-bevallásainak területi adataiból.

Forrás: KSH adataiból GKI számítás

A lakossági adózó jövedelmek 70 százalékát a bérek, keresetek teszik ki, a maradék 30 százalékot pedig a működési eredmény, valamint a vegyes- és a tulajdonosi jövedelem alkotják. A következőkben az szja-bevallásokból számítható nettó összjövedelmet vizsgálták. Ez a nettó keresetekhez hasonló mutató, de tartalmaz tulajdonosi (pl. lakossági bérbeadási, vállalkozói kivét) jövedelmeket is. Ezzel a teljes helyi adózó lakossági jövedelem ¾-ét is meghaladó mutatóhoz jutunk. A legutolsó elérhető adat 2015-re vonatkozik.

Forrás: NAV adataiból GKI számítás

Az adatok alapján jól látható, hogy a Szombathelyi, Győri, Székesfehérvári és a Paksi járások által kijelölt „félkörön”, valamint Budapest környékén helyezkednek el a magasabb egy lakosra jutó nettó adózó jövedelemmel rendelkező járások. A déli, keleti és észak-keleti országrészen összpontosulnak az alacsony jövedelműek, mely szabályt a fejlettebb várossal rendelkező (például a Debreceni járás) vagy a kis lélekszámú járások törnek csak meg. Egyes esetekben a járásközpontban keletkező magasabb jövedelmek húzzák fel a járási átlagot, ami egy-egy nagyobb vállalat jelenlétének köszönhető (Tiszaújvárosi járás). Kiemelték, hogy a legszegényebb nyolc járás egy lakosra jutó nettó adózó éves jövedelme az 500 ezer forintot sem érte el 2015-ben (ezek közül hét az Alföldön található). Ezzel szemben a két leggazdagabb járás (Budakeszi és Dunakeszi) átlépte az 1 millió forintos „álomhatárt” is.

Forrás: NAV adatai alapján GKI számítás

2009 és 2015 között járásonként (Budapest kivételével) átlagosan 26 százalékkal nőttek az egy főre jutó nettó adózó jövedelmek, ami a hat év alatti 17 százalékos infláció mellett 8% körüli reálnövekménynek felel meg. 13 járásban viszont csökkent az adózó reáljövedelem, emellett 75 járásnál átlag alatti emelkedés volt. Átlag felett nőttek a jövedelmek 67 járásban, míg további 19-nél jelentős, 15% feletti volt a reál változás. Az Alföldön és az észak-keleti régióban árnyékolja a képet a közmunkaprogram intenzívebb jelenléte, ami által 2015-re az addig nagyrészt segélyen élő lakosság pluszjövedelemre tett szert. A Nyugat-Dunántúl néhány járásának átlagot jóval meghaladó jövedelemgyarapodása arra volt elég, hogy felzárkózzanak a szomszédos térségek átlagához. Ezt az ott működő autóipari cégek munkaerő „felszívása/elszívása” magyarázza. Ugyanakkor néhány fejlett nyugat-magyarországi járás (például Sopron) és a dél-magyarországi szegényebb régiók egyre inkább leszakadóban vannak, ami megkérdőjelezi a területi jövedelmi különbségek csökkentésére költött uniós támogatások hatékonyságát.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik