Mit is jelentenek a léghűtő berendezések hatásfokára vonatkozó új előírások, amikről hétfőn számoltunk be? A Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetségétől (HKVSZ) kértünk segítséget ahhoz, hogy a technikai részletekben eligazodjunk. Várkonyi Nándor főtitkár meglepő hírt közölt velünk: csupán az ebben a szegmensben még viszonylag kevéssé elterjedt, illetve inkább társasházakban alkalmazható kisebb folyadékhűtő és fan coil rendszerekre.
Vagyis a cikkben jelzett előírások a kereskedelmi, ipari, üzemi, irodai nagyfelhasználók igényeit kielégítő, speciális teljesítményű léghűtő és légfűtő berendezéseinek forgalomba hozatalához tartalmaznak majd új hatásfok-előírásokat. A magyar kormányrendelet-tervezetből amúgy ez nem derül ki, mert nincs benne utalás a felhasználói körre. Várkonyi azonban átolvasta az eredeti uniós biztonsági rendeletet, amelyben határozottan kivételként szerepelnek a lakossági léghűtő és -fűtő berendezések. Nem véletlenül.
Már kiszorultak az on-off készülékek
A hűtési „jóságfokot” a SEER-érték jelzi. Például 2015 óta már nem lehet forgalomba hozni az olyan olcsóbb, 50-60 ezer forintos lakossági klímaberendezéseket, amelyek csak on-off üzemmódot tudnak. Ezeknél a fix fordulatszámú kompresszor ki- és bekapcsolásával érte el a klímaberendezés, hogy a beállított helyiséghőmérséklet közel állandó legyen.
Azóta a legolcsóbb, de már inverteres klímák 100 ezer forint feletti árban érhetők el. Az inverter-technológia biztosítja, hogy a készülékek megfeleljenek az előírásoknak, vagyis hogy ne fix, hanem fokozatmentes fordulatszámon menjen a kompresszor. Ezzel elérik, hogy a teljesítmény alkalmazkodjon az aktuális hőmérséklethez és egyenletesebb hűtést biztosítson a klímaberendezés. Egyben kiküszöbölték a túlhűtés, illetve az átmeneti visszamelegedés jelenségét, és 20-30-40 százalékkal kisebb energiafelhasználást értek el.
Tovább és jobban működhetnek
A karbantartott on-off készülékek átlag 10-15 évig működtek gond nélkül. Az újak rendszeres tisztítás, karbantartás mellett várhatóan ennél hosszabb ideig szolgálhatnak. Ennek oka éppen az, hogy a készülék az üzemidejének túlnyomó hányadában részterhelésen jár, így nincs annyira megterhelő igénybevételnek kitéve – tudtuk meg a szakértőtől.
Az inverteres készülék ezen kívül jobban képes alkalmazkodni az extrém meleghez is, feltéve, hogy megfelelő teljesítményűt vásároltak, szereltek be a lakásba. Ha ugyanis nagyon kicentizik, vagy esetleg azon spórolnak, hogy kicsivel kisebb teljesítményű gépet választanak, mint kellene, akkor előfordulhat, hogy 35-40 fok körül leáll a legjobban karbantartott klíma is. Ebből is látható, hogy egy lakás klimatizálásának megtervezéséhez igenis szakember tudására, tapasztalatára van szükség, nem éri meg meggondolatlanul, találomra dönteni ebben a kérdésben sem – tette hozzá.
Várkonyi kérdésünkre azt mondta, a szerelésben (azonos feltételek mellett) nem okoz többletkiadást a váltás. Éppenséggel még kényelmesebb, könnyebb is lehet a telepítés, mint korábban. A szerelés költsége amúgy leginkább a helyi körülményektől függ, vagyis attól, hogy hol a beltéri- és kültéri egység, milyen magasra kell szerelni, kell-e állvány, alpinista, stb.
Megtérülhet a jobb teljesítmény
Az on-off klímák forgalmazásának lehetetlenné tételével tehát már elérték, hogy a legrosszabb hatásfokú, gazdaságtalan üzemeltetésű készülékek kiszoruljanak a legális piacról. A fejlesztőknek azonban azóta is folyamatosan lépést kell tartaniuk a kétévente szigorodó minimumelvárásokkal (ezt a klímakészülékek címkézéséről szóló eu-s rendelet írja elő), ha azt akarják, hogy a termékeik az üzletekbe kerüljenek. A vásárló annyit érzékel ebből az egészből, hogy folyton változik a kínálat – mindig jobb és jobb hatásokú készülékeket lehet vásárolni.
A rendelet így egyfajta önjavító folyamatot generál a gyártásban. Ami a legális piacon kapható, az mind meg kell hogy feleljen az előírásnak. A kínálatban ettől függetlenül különböző paraméterű (hatásfokú) készülékek kaphatóak. Az pedig a vevő részéről eldöntendő kérdés, hogy megveszi-e a drágább készüléket.
Általánosságban Várkonyi szerint azt lehet mondani, hogy És nem mellesleg a környezetet is kevésbé terheli, ami ma már sokaknak szintén szempont.
Ami a lakosságot mégis érintheti
Ahogy a cikk elején jeleztük, a légfűtőkre és léghűtőkre vonatkozó tervezett új előírások tehát csak a nagyfelhasználóknál (kereskedelem, ipar, irodák, stb.) alkalmazott berendezésekre vonatkoznak – a jövőben ezen a piacon a gyártóknak a jelenleginél korszerűbb készülékekkel kirukkolniuk, mert 2018-tól már csak ezeket árusíthatják.
A folyadékhűtőkre (ezeket is léghűtőnek fordították) viszont vonatkoznak a rendeletben jelzett minimális „szezonális helyiséghűtési hatásfok”-előírások: 2018-tól 181 százalék, illetve 2021-től 189 százalék. És mivel a kisebb teljesítményű készülékeket nagyobb családi házaknál, illetve társasházaknál is használják, ilyen úton mégis csak érintheti a lakosságot az új előírás. A jövő évtől csak hatékonyabb, kisebb energiafelhasználású folyadékhűtők kerülhetnek majd a boltokba.
A hatásfok egyébként klasszikus értelemben maximum 100 százalék lehet. (Lehet, hogy ez a „hatásfok” kifejezés sem a legjobb fordítás.) Az EER azt jelenti, hogy hűtési szezonban egységnyi elektromos energia felhasználásával hány egységnyi hűtési teljesítményre képes a készülék – az, hogy ez az érték 100-nál is nagyobb lehet, a kompresszoros hűtés „trükkje”.
Azok kedvéért, akik még nem hallottak ilyesmiről: a folyadékhűtőket a központi fűtéshez lehetne hasonlítani, radiátorok helyett azonban klímakonvektorokat (fan-coil konvertereket) szerelnek fel, amelyekkel a fűtés és a hűtés is megoldható a keringetett vízzel. Ezek a folyadékhűtők még nagyobb részt on-off üzemmódúak – az új előírásokkal tehát korszerűsödhetnek, akárcsak a lakossági klímaberendezések 2012 óta. És ugyanúgy számítani lehet 50-100 százalékos drágulásra is a 2018-tól kapható folyadékhűtő-készülékeknél. Valamint arra is, hogy az üzemeltetés lényegesen olcsóbbá válhat.
