Még napokig tart a hőség, amelynek közepette kiáltvánnyal felérő cikket tett közzé Vágó Gábor volt LMP-s képviselő az Azonnali nevű portálon. Nemzeti sorskérdés a szieszta – írja Vágó, aki azzal érvel, hogy a klímaváltozás miatt hazánk éghajlata is felforrósodik, a melegben senki nem tud rendesen dolgozni, csak a szieszta lehet megoldás.
Vágó Gábor a 24.hu-nak elmondta: élt Spanyolországban, dolgozott Barcelonában, ahol látta, milyen sokat segít a munkatempóban, ha délelőtti és esti műszakra válik szét a munkaidő. Ő, mondja, akár két hatórás műszakot is le tud dolgozni egy nap, a pihenőidő közbeiktatásával.
Arra természetesen nem gondol, hogy már holnap be kell vezetni a sziesztát, ez hosszú távú probléma:
lehet, hogy ma még csak két hét van az évben, amikor szinte lehetetlen dolgozni a melegtől, de tíz év múlva már hat ilyen lehet.
Ezért a társadalmi vitát ideje elkezdeni, ennek során formálódhat az is, hogyan tölthetik el a dolgozók úgy a pihenőidőt, hogy az valóban pihentető legyen.
Ha vannak olyan progresszív vállalatok, amelyeknél kísérletként bevezetik a sziesztát, és kimutatható náluk a termelékenység növekedése, az húzni tudja a többi céget is – hívta fel a figyelmet Vágó Gábor, aki szerdán megjelent vitaindítójában úgy fogalmazott: „Nem én vagyok mediterrán, hanem a magyarországi klíma lesz az lassan, de biztosan.” Kezdeményezésének Facebook-oldala is van, „Legyen nyári delelés” címmel.
Az éghajlatváltozás ténye mindenképpen alapot adhat a szieszta bevezetésének. Egy jelenleg is zajló folyamatról van szó,
– mondta Zsebeházi Gabriella, az Országos Meteorológiai Szolgálat Klímamodellező Csoportjának munkatársa. A 2020 és 2050 közötti időszakban 1-2 fokkal nő az éves átlaghőmérséklet. Növekszik a legmelegebb napok hőmérséklete, és több meleg nap is várható.
A szakértő azt is elmondta, hogy Magyarország nem válik mediterrán éghajlatúvá – ahhoz a csapadék eloszlásának is változnia kellene. Mediterrán éghajlaton télen esik a legtöbb csapadék, nálunk viszont kontinentális éghajlat van, amire az jellemző, hogy a legtöbb csapadék nyáron hull. Ez a jövőben sem fog változni.
A sziesztát az általunk megkérdezett szakszervezeti vezetők sem tartanák ördögtől valónak. Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke elmondta: szakszervezeti szinten még nem tárgyaltak erről, de ő nem tartja rossz kezdeményezésnek. Ha a plázákban nem is gond a hőség, de sok áruházban a vásárlók is megfigyelhetik, a dolgozók pedig folyamatosan tapasztalhatják, hogy nem a legjobbak a klímaberendezések.
A szakszervezeti vezető ugyanakkor úgy látja: a munkáltatók minden ilyen reformot támadnak, az is borítékolható, hogy a sziesztát arra hivatkozva utasítanák el, hogy a vásárlók érdeke sérül, ha nem tudnak egész nap vásárolni. Pedig szerinte a munkaadók érdeke is, hogy megfelelő körülményeket biztosítsanak a munkavállalóknak és a vásárlóknak egyaránt. Hiszen elég csak abba belegondolni, hogy ha 30 fok felett van a boltban a hőmérséklet, megolvad vagy megromlik a polcokra kitett élelmiszer, és például a szétfolyó csokoládét senki nem veszi szívesen kézbe.
Ha a sziesztára nincs is lehetőség a közösségi közlekedésben, az Egységes Közlekedési Szakszervezet éppen a napokban kezdeményezte a BKV és a Volánbusz vezetésénél, hogy függesszék fel a menetrendeket a hőség idején. Nemes Gábor, a szakszervezet elnöke a 24.hu-nak elmondta: ez azt jelentené, hogy a járművek nem a menetrend kötöttsége szerint követnék egymást, hanem a végállomásra beérve hosszabb pihenőidőt biztosítanának a sofőröknek.
Hívjuk sziesztának, többlet pihenőidőnek, vagy bármi másnak, de ezzel foglalkozni kell – mondta Nemes Gábor, kiemelve, hogy
az biztos, hogy a délelőtt 11-től délután 3-4 óráig tartó időszakkal valamit kezdeni kell, de az is biztos, hogy most nem történik semmi.
Az utasok is rengeteget panaszkodnak, hogy nem működnek a klímaberendezések, hiába kapcsolják be, akkor is harminc fok van a járművön. Az, hogy ilyen körülmények között kell utasokat szállítani, elég kockázatos – véli a szakszervezeti vezető. Elárulta, hogy a nagyobb végállomásokon, például az Örs vezér téren és a Széll Kálmán téren van klimatizált pihenő, de számtalan olyan hely van a városban, ahol ez nem biztosított.
Megoldásként azt is el tudja képzelni az érdekképviselet, hogy a járműveket azonnal visszafordítsák és a fő végállomásokon pihentessék a járművezetőt, vagy ha hosszabb, akár egy óra menetidejű vonalakról van szó, akkor a fordulóhelyen mobil tartózkodóhelyet építsenek ki.
Ha nem oldódnak meg az áldatlan állapotok, első körben a munkavédelmi hatósághoz fordulhatnak, de
– vetette fel Nemes.
