Júniusban a fogyasztói árak átlagosan 1,9 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly ilyenkor. Az elmúlt egy évben a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint az élelmiszerek drágultak – írja a KSH jelentésében.
Az átlag mögött a következőket találjuk: (A sertéshús áfáját 2016-tól, a baromfiét az idei évtől mérsékelték.)
A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, átlagosan 4,6 százalékkal. A szolgáltatásokért átlagosan 1,4, az egyéb cikkekért (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 0,9, a háztartási energiáért 0,7, a ruházkodási cikkekért 0,2 százalékkal kellett többet fizetni. A tartós fogyasztási cikkek viszont kevesebbe kerültek, 0,4 százalékkal.
A dohánytermékek árát a jövedéki adó emelkedése befolyásolta. Az élelmiszereken belül jelentősebben nőtt a sertéshús és a cukor ára, a baromfihúsnál viszont látszik az általános forgalmi adó (áfa) év eleji csökkentésének hatása – kommentált az adatok ismertetésekor Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője. Hozzátette, hogy a járműüzemanyagok ára kissé csökkent.
1 hónap alatt, 2017. májushoz viszonyítva
A fogyasztói árak átlagukat tekintve nem változtak. Az élelmiszerek ára összességében szintén változatlan maradt, ezen belül azonban a sertéshús 2,5, a margarin 1,0, az étolaj, a kenyér és a péksütemény egyaránt 0,8 százalékkal drágult, miközben az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 2,5, a liszt pedig 1,8 százalékkal olcsóbb lett. A fogyasztási főcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 0,7 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt. A szolgáltatások 0,3 százalékkal drágultak. A ruházkodási cikkek és a háztartási energia ára nem változott. A tartós fogyasztási cikkekért 0,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. Az egyéb cikkek ára 0,6, ezen belül a járműüzemanyagoké 1,7 százalékkal csökkent.
2017. január–júniusban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,3 százalékkal nőttek.
Elemzők: júniusban idei mélypontján lehetett az infláció
Az infláció júniusi lassulása megfelelt az elemzők várakozásának, akik a továbbiakban emelkedésre számítanak. A múlt havi lassulás mögött továbbra is a nyersanyagárak, főképp az üzemanyagok árának mozgása húzódik meg. Az energia- és feldolgozatlan élelmiszerek árától megtisztított maginflációs mutató viszont tovább emelkedik és júniusban az utoljára 2014 augusztusában látott szintjére ugrott – emelték ki piaci elemzők a KSH kedden kiadott jelentését kommentálva az MTI-nek.
A júniusi inflációs adat volt az idei legalacsonyabb. Az éves maginfláció 2,4 százalékra emelkedett júniusban, az előző havi 2,1 százalékosról. Egy év alatt legnagyobb mértékben a dohányáruk, valamint az élelmiszerek drágultak 7,0, illetve 3,1 százalékkal.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az újabb lassulás mögött továbbra is a nyersanyagárak mozgása húzódik meg. Az üzemanyagok ára havi összevetésben 1,7 százalékkal esett, így az év/éves mutató szeptember után először ismét negatív értéket vett fel. Az energia- és feldolgozatlan élelmiszerek árától megtisztított maginflációs mutató tovább emelkedik. A jelenlegi szintet 2014 augusztusában érte el utoljára.
Az élelmiszerek átlag feletti, sőt gyorsuló drágulást mutattak – állapította meg. A tartós fogyasztási cikkek folytatódó éves áresését az alacsony importált inflációval, a gyenge külső inflációs környezettel magyarázta a vezető elemző. A szolgáltatások együttes inflációs rátája továbbra is átlag alatti, sőt némi lassulást mutat.
a tavalyi bázis ingadozása, amit főleg az olajárak esése mozgatott. Eközben Virovácz Péter mindazonáltal nem várja, hogy megváltozna az MNB jelenlegi laza monetáris politikára vonatkozó álláspontja.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavaly december óta lényegében folyamatosan emelkedő maginfláció is megerősíti, hogy inflációs fordulatról nincs szó, s várhatóan a teljes kosárra vonatkozó inflációs mutató is hamarosan újra az emelkedő tendenciát fogja tükrözni. A júniusi átmeneti csökkenés elsősorban az üzemanyagáraknak tudható be szerinte is.
– jelentette ki.
Mivel a 3 százalékos jegybanki cél tartós átlépésére ebben az évben a CIB elemzői sem számítanak, monetáris szigorítást sem prognosztizálnak. Nem-konvencionális MNB-intézkedések, illetve a monetáris politikai eszköztár változása azonban ebben az évben is napirendre kerülhet szerintük.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is üzemanyagok a feldolgozatlan élelmiszerek árának júniusi csökkenését emelte ki az infláció lassulásának okai közül.
Véleménye szerint is az a helyzet, hogy az inflációs ráta elérte idei mélypontját, júliustól kezdve újra gyorsulni fog. Becslése szerint idén átlagosan 2,2 százalékos lehet az infláció. Ez azt jelenti, hogy a monetáris tanács várhatóan a jövő évi végéig változatlanul hagyja a 0,9 százalékos alapkamatot, a bankközi 3 hónapos BUBOR kamat pedig a mostanihoz hasonló alacsony szinten ragadhat az elkövetkező másfél évben. Jövőre már 3,2 százalékos lehet az infláció, azaz nemcsak eléri, hanem az egész év folyamán meg is haladja az MNB 3 százalékos célját, emelkedő forintkamatokra azonban 2019 előtt Ürmössy Gergely nem számít.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének véleménye szerint továbbra is alacsony, de élénkülő árnyomásra utal, hogy a maginfláció 2,4 százalékra emelkedett. Az elemző szerint nem zárható ki azonban, hogy amennyiben tartósan alacsonyak maradnak az olajárak, szeptembertől ismét átmenetileg emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója. Idén éves átlagban 2,4 százalékos inflációra számít a Takarékbank elemzője, a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt azonban az infláció jobban is gyorsulhat.
Jövő év elején az infláció 2 százalék körül maradhat, azonban év közben már fokozatosan megközelítheti, a jövő év negyedik negyedévétől pedig meg is haladhatja a 3 százalékos inflációs célt, éves átlagban pedig 2,7 százalékos lehet. Emiatt az MNB középtávon sem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így a monetáris tanács továbbra is hangsúlyozhatja, hogy kész további nem-konvencionális eszközök használatára, amennyiben az inflációs kilátások szükségessé teszik. A jövő év második feléhez közeledve ez az üzenet már elmaradhat – vélekedett Suppan Gergely.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője elmondta, hogy a gyorsuló maginfláció azt sugallja, hogy a lakossági fogyasztás viszonylag erős és a kereslet által generált infláció emelkedik.
A szakember hozzátette, továbbra is felfelé mutató kockázat lehet, hogy a bérdinamika magas volt az idei évben. Kérdés, hogy ez milyen mértékben jelenik meg a fogyasztói árakban. Úgy véli, a fogyasztói árindex továbbra is a jegybank által tolerált sáv alján helyezkedik el, és figyelembe véve az eddigi kommunikációt, ez inkább azt jelenti, hogy potenciális lazításról szólnak majd a közlemények. Németh Dávid szerint a jelenlegi kilátások alapján az éves átlagos infláció 2,4 százalék körül lehet. Az év második felében az infláció gyorsulása várható, ha nem lesz további drasztikus olaj- és energiaáresés.
