Az Európai Parlament elé terjesztett magyar jelentés szerint a kínai méz nemcsak az ágazat működését veszélyezteti, hanem élelmiszer-biztonsági aggályokat is felvet. A szakmai anyagot Erdős Norbert fideszes képviselő, az EP Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Szakbizottságának tagja terjesztette a testület elé – írja a NAKlap. A jelentés szerint az EU méhészeti ágazata a statisztikák alapján folyamatosan fejlődik, miközben a valóságban minden évben csökken a termelés. A világ egyéb részein jelentősen nőtt a méz mennyisége, Kínában már annyi mézet állítanak elő, mint a legnagyobb méztermelő országok és az EU együttvéve. Kínából 2004 óta évente százezer tonnányi érkezik az Unióba.
Nőtt a kereslet
A természetes mézet termelő országok emelni kezdték az árakat, Kína pedig a mennyiség növelésével reagált a helyzetre, ami erősíti a gyanút, hogy a távol-keleti ország nem természetes úton előállított mézet dob piacra. Az olcsó, silány minőségű áru akadálytalanul özönlik az unióba, megbénítva ezzel a teljes közösségi méztermelést. Ehhez a mézpiacot uraló uniós kiszerelők is asszisztálnak: az olcsón beszerzett kínai mézet a jó minőségű hazai termékkel keverik, a jelenleg hatályban lévő szabályok pedig megengedik, hogy az árut uniós és nem uniós országból származó mézkeverékként vigyék a piacra.
Megtévesztik a vásárlókat
Számolni kell élelmiszer-biztonsági kockázatokkal is, mert a 2002-es szermaradvány-botrány óta Kína szűri a mézet. Ezzel minden olyan fontos összetevőt el is távolítanak a mézből, amelyek miatt a mézfogyasztás javasolt. A problémát a jogszabályok szigorításával, illetve új rendeletek megalkotásával lehet megoldani.
Amíg nem tartja be a mézpiac minden szereplője a szakma írott és íratlan szabályait, addig nem lesz nyugalom a piacon
– fogalmazott Erdős Norbert.
Kaptártól az asztalig
Az egyik legfontosabb javaslat, hogy a méz nyomon követhető legyen a kaptártól az asztalig, a határátkelőkön legyen kötelező a mintavétel. A méz kerüljön be a sürgősségi riasztórendszerbe, ha hamis termék kerül a piacra, azonnal értesíthessék egymást a tagállamok. Kiterjesztenék az állati eredetű élelmiszerek higiéniai szabályait a mézre és átvilágíttatnák a kínai mézet exportáló cégeket. Ahhoz, hogy a méztermelés ne csökkenjen az unióban, kellene egy közvetlen támogatási forma, a Közös Agrárpolitika költségvetéséből most csak 0,03 százalék jut a méhészeknek.
