A visszaesés az 1 milliárd Ft éves árbevétel feletti cégek tekintetében a legjelentősebb, ahogy az a korábbi években is volt. Egy év alatt közel 2 százalékponttal esett a nemzetközi arány ebben a szegmensben, és már csak 35 százalék körül van a mutató. Fontos hangsúlyozni, hogy az arányok csökkenése elsősorban a tisztán hazai érdekeltségű KKV-k és nagyvállalatok számának a növekedésének köszönhető. Összességében nem csökken a külföldi érdekeltségű cégek száma, de az országokat vizsgálva jelentős eltolódások vannak.
Országok tekintetében leginkább a nyugat-európai érdekeltségek vannak visszaszorulóban. A cégek számát vizsgálva még mindig Németország van az első helyen, de Ausztria már csak a második Ukrajna mögött. Az sem feltétlen szerencsés állapot, hogy több offshore jellegű ország is szerepel a top 20-as érdekeltségi listán. A nemzetközi érdekeltségű cégek jelenleg közel 730 ezer hazai munkavállalót foglalkoztatnak, de ez az érték egy év alatt több mint 30 ezerrel csökkent, ami egyértelműen azt jelzi, hogy a hazai dominancia erősödik a foglalkoztatásban is.
A jelenségnek vannak pozitív és negatív olvasatai is. „A külföldiek, azon belül a nyugat-európai cégek súlyának csökkenése a cégstruktúra számára nem feltétlen jelent pozitív hírt. A nyugati cégek általában jobb tőkeellátottsággal és ezáltal stabilitással rendelkeznek, ami sok esetben támaszpontokat jelent az amúgy rendkívül elaprózódott és tőkeszegény hazai cégstruktúrában” – mondja Pertics Richárd.
Ágazatok tekintetében a kereskedelemben, az ingatlanügyleteknél és a tanácsadó szektorban a legmagasabb a külföldi érdekeltségű cégek száma. A kereskedelemben nem is olyan rendkívüli a magas érték, hiszen ebben a szektorban összességben is rendkívül magas a cégek száma. Az ingatlanügyleteknél és a tanácsadás esetén viszont már nem ilyen egyértelmű a helyzet, ezek a szektorok cégszám tekintetében nem számítanak óriásnak, így a magas nemzetközi cégszám egyben arányaiban magas nemzetközi befolyást is jelent.
