A bronzkori arany lábvértre gombászás közben bukkant egy állampolgár. A lábvértet a késő bronzkor folyamán, körülbelül 3000 éve rejthették el a földbe. A késő bronzkori lábvért formája és díszítése alapján a legnagyobb valószínűséggel a Kr.e. 12. és 9. század közötti periódusra keltezhető – ami nagyjából megfeleltethető a Trójai háború időszakának.
Hasonló formájú bronzból készült lábvérteket az Égei-tengertől egészen Franciaországig használtak a késő bronzkor időszakában. A Szeged határában előkerült darab egyik különlegessége, hogy a Dunától keletre eső vidékről eddig egyetlen hasonló tárgy sem ismert.
Ez egy rendkívüli lelet; a páratlan értékű vértet a korszak egyik nagybefolyással bíró, erős embere, – szimbolikusan úgy is fogalmazhatunk – a Kárpát-medence Akhilleusza viselhette.
A Móra-múzeum szakértői úgy vélik, a most előkerült bronzkori aranyvérthez hasonló régészeti szenzáció utoljára akkor történt Szegeden, amikor a húszas években Móra Ferenc irányításával megtalálták a nagyszéksósi aranyleletet.