Mindig féltem leszólni a fegyvertársaim, de most nem tehetek másképp
– ezzel indított Simonovits András nyugdíjszakértő, amikor arra kértük, értékelje Botka László szocialista miniszterelnök-jelölt nyugdíjígéret-csokrát. Sőt ne csak Botkáét, hanem a Jobbikét is, amely szintén közzétette javaslatait.
A minimálnyugdíj megduplázása
Simonovits szerint a minimálnyugdíjakat elég lenne első körben 20 százalékkal megemelni (azaz a 2008 óta változatlan 28 500 forintról nem 57 ezer forintra, hanem csak 34 200 forintra). Amikor megemlítettük, hogy a duplázás kevesebb, mint egymilliárd forintból kijönne, azt mondta, lehet, de azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ma szinte minden szociális juttatás összege a nyugdíjminimumhoz kötött (gyes, gyet, anyasági támogatás).
Vagyis ha a nyugdíjminimumot növelik, akkor számos más juttatást is emelni kell. Úgy véli, ezt a kapcsolatot meg kellene szüntetni, és akkor meg lehetne lépni a duplázást.
De van ezzel az ígérettel egy másik gondja is. Mi lesz azokkal, akiknek 30, 40, 50 vagy 60 ezer forint a nyugdíjuk? Ha a legkisebb nyugdíjat megduplázzák, akkor a többiekével is kell valamit csinálni, és ez már távolról sem jönne ki egymilliárdból.
13. havi nyugdíj
Az ötletre nemes egyszerűséggel a butaság címkét ragasztotta Simonovits.
Nem is értem, hogyan merik bedobni. Felelőtlen dolog.
A nyugdíj úgy működik, hogy cirka negyven évig fizetjük a járulékot, aztán nagyjából húsz évig kapjuk a járadékot. Tegyük fel, hogy a gazdaságban most lenne 13. havi nyugdíjra való (szerinte egyébként nincs). De azt már tudjuk, hogy úgy tíz év múlva viharos gyorsasággal fog felborulni a nyugdíjkassza egyensúlya. Akkor hogyan vállalhatnánk be, hogy most kiadunk pluszpénzeket?
Botka felvetését ostobának és veszélyesnek tartja. Hogy mennyire az, azt szerinte jól példázza az MSZP 2010-es bukása is, hiszen ebben nyilván jelentős szerepe volt annak is, hogy 2009-ben eltörölték a 13. havi nyugdíjat – emlékeztetett. Rosszabb visszavenni valamit, mint meg sem adni, az emberek rosszabbul viselik.
Arról sem igen esik szó, hogy a kormány az idei évtől radikálisan (27 százalékról 22 százalékra) csökkentette a munkáltatók által a foglalkoztatás után fizetendő közterhet, a szociális hozzájárulási adót (szocho), és még jövőre is csökkenti 2,5, utána pedig 2 százalékponttal az ígéret szerint. Márpedig a szocho a nyugdíjkassza egyik fő bevételi forrása – emiatt már idén hatalmas lyuk keletkezik a nyugdíjak fedezeténél.
Aztán ott van a nyomás, hogy tovább csökkentsék az egykulcsos szja-t – Orbán Viktor ugye egy számjegyű (azaz legfeljebb 9 százalékos) személyi jövedelemadót szeretne régóta.
S bár az MSZP kétségbe vonja, mégis igaz: a Fidesz-kormány az elmúlt négy évben körülbelül 8 százalékkal többel emelte a nyugdíjak értékét, mint az inflációs szabály alapján kellett volna. Tehát, ha így nézzük, valóban megadta összességében a 13. havi nyugdíjat (ami 8,33 százalékos emelés mellett valósul meg), miközben a másik oldalon a legképtelenebb sarcokat vezették be, például nincs még egy ország, ahol a fővárost elkerülő körgyűrű használatáért fizetni kellene.
Százezer forint alatti nyugdíjak rendezése
Az idősek nagyjából 38 százalékát, azaz körülbelül egymillió embert érintene. Simonovits ebben a formában ezt a javaslatot is a kukába dobná, több okból is. Egyrészt mert azt nem lehet, hogy akinek 98 ezer forint a nyugdíja, annak adnak ezer forintot, a 94 ezresnek meg négyezret, és így tovább. Azt sem érti, miért pont százezer forint alatt akarja a nyugdíjakat rendezni az MSZP.
Úgy véli, ha már nyugdíjkorrekcióról beszélünk, akkor az Angliában és Svédországban is alkalmazott nyugdíjjóváírás lehet jó modell. Vagyis minden korrekció fokozatos legyen, minél nagyobb a munkanyugdíj (akár 100 ezer forintig), annál kevesebb pluszt kapjanak alkalmi rendezés címén az idősek. Hasonlóan, ahogy a Gyurcsány-kormány alatt végrehajtott egyszeri nyugdíjkorrekció zajlott azoknál, akiknél kedvezőtlenek voltak a feltételek, amikor nyugdíjba vonultak.
Simonovits úgy gondolja, a Botka-féle javaslat is egyszeri korrekció lenne. De lehet, hogy azt nem is nyugdíjban kellene odaadni, hanem automatikusan járó lakhatási vagy fűtési segély formájában (ilyen is van az Egyesült Királyságban). Szerinte ugyanis nem biztos, hogy „mindent a nyugdíjba kell belepasszírozni”.
Az alacsony nyugdíjak jobban nőjenek
A fokozatosság benne van a Jobbik múlt heti bejelentésében is: ők azt ígérik, hogy ha kormányra jutnak, az alacsony nyugdíjak nagyobb mértékben fognak növekedni, mint a magas, illetve a luxusnyugdíjak.
Simonovits szerint ez is butaság. Jelenleg 120 ezer forint az átlagnyugdíj. A jövőre ígért 3 százalékos inflációkövető) emelés azt jelenti, hogy átlagosan 3600 forint jut pluszban. A Jobbik javaslatát úgy lehetne lefordítani, hogy akinek ma 36 ezer forint a nyugdíja, az 10 százalékos emelést kapna, akinek meg 360 ezer forint, az csak 1 százalékosat. Ha ez sokáig folytatódna, akkor beállna az egységes nyugdíj. Ezt pedig valószínűleg senki nem akarná. Ennél jobb lenne egyszeri, vagy kétszeri változtatás az alacsonyabb nyugdíjaknál. Csak nagyon nehéz a költségét előteremteni – kommentált a szakértő.
– tette hozzá. Ha a kormány felelősségteljesen csinálta volna a rezsicsökkentést, az sem úgy nézett volna ki, hogy aki télen gázzal fűti a medencéjét, az extra haszonhoz jut, akinek meg el sem érhető a gázfűtés, vagy a villany, mert nincs rá pénze, az meg semmit ne élvezzen belőle.
A rezsicsökkentés majdnem a GDP 1 százalékát vitte el. Ezt a szakértő szerint okosabban is elkölthették volna, mondjuk a legkisebb nyugdíjak emelésével. És mellette el kellett volna engedni a magasabb nyugdíjaknál a reálérték megőrzését.
Férfi 40, rugalmas nyugdíjkorhatár
Örülök, hogy végre jót mondhatok Botka László nyugdíjjavaslatáról, ő ugyanis leszögezte, hogy 62 év alatt mindenkinek biztosítanák az előrehozott, de csökkentett nyugdíjat. Vagyis rugalmas nyugdíjba vonulást szorgalmazna, ami Magyarországon kívül egyébként mindenhol elérhető
– mondta Simonovits.
Szerinte egyébként a nők 40 év munka utáni nyugdíjazása is a jómódúaknak kedvez inkább, leginkább ők tudják igénybe venni. A szegényebbeknek ugyanis nemigen jön össze a 40 év jogviszony.
Jelenleg 200 milliárd forint veszteséget okoz az országnak a nők kedvezménye. Ha a férfi 40-et is bevezetnék, mint a Jobbik javasolja, az még 300 milliárd forint körüli kiesést jelenthet (mert a férfiak jobban keresnek). Erre Simonovits szerint semmi szükség. Botka javaslatára viszont még rá is licitálna: jelenleg 63 és fél év az öregségi nyugdíjkorhatár – ennél három évvel korábban, azaz 60 és fél éves korban is lehetővé tenné az előre hozott, alacsonyabb nyugdíjat.
Egyes ágazatokban magasabb nyugdíj
Ez is jobbikos ötlet, azt jelentené, hogy például az egészségügyben és a szociális munkásoknál más nyugdíjszámítási módszert vezetnének be, hogy az ott dolgozók magasabb ellátásra legyenek jogosultak.
A szakértő szerint ez beleférne a rendszerbe, azt viszont nem, hogy az irodai munkát végző rendőrökre, katonákra is kedvezményes szabályok vonatkozzanak – itt külön megemlítette Pintér Sándort –, szerint ezért a korábbi, a rendvédelmisekre érvényes korengedményes nyugdíj sem volt ideális.
Svájci indexálás
Amit Botka László javasol, Svájcban már régen megszűnt. Az 1990-es években bérkövető nyugdíjindexálás volt Magyarországon, aztán 2000 és 2010 között az árindex és a bérindex számtani átlagával emeltek (ez a svájci indexálás). Ez egyfajta kompromisszum volt, hogy az elszabaduló bérek mellett ne ugorjanak túl nagyot a nyugdíjak.
A szakértő nem támogatná a svájci indexálás visszahozását, s hogy miért nem, azt egy példával érzékeltette. Tavaly, amikor a nominálbérek 10 százalékkal növekedtek, és szinte nem volt infláció, a svájci indexálás alapján 5 százalékkal kellett volna emelni a nyugdíjakat. Miközben a valóságban 1,6 százalékos volt az emelés. Szóval ez egy drága mulatság lenne. Hozzátette,
Min változtatna a szakértő, ha rajta múlna?
Simonovits szerint az a baj, hogy a kormány és az ellenzék is úgy tekint a nyugdíjrendszerre, mint valami terülj-terülj asztalkámra.
Lehet csinálni olyan országot, ahol a nyugdíjrendszer egyre bőségesebb. Csak számítsunk rá, hogy közben minden más elpusztul, és a még maradó aktívak is a külföld felé veszik majd az irányt. Így még kevesebb fedezet lesz majd a nyugdíjakra
– figyelmeztetett.
Úgy véli, egyszerű lenne nemzeti egyetértést tető alá hozni abban, hogy:
- Meg kell állítani a további munkaadói járulékcsökkentést (szocho), esetleg az eddigit is vissza kellene csinálni,
- és újra progresszív személyi jövedelemadót kellene bevezetni, például – ahogy Bokros Lajos javasolja – 5, 15 és 25 százalékos kulcsokkal.
Simonovits szerint így meg lehetne fékezni azt, hogy a magas új nyugdíjak egyre magasabbak, az alacsonyak pedig egyre jobban csökkenek vagy stagnálnak, mivel a nyugdíjat a nettó jövedelemből számítják, azaz, ha nincs magasabb adókulcs, akkor a jól keresők automatikusan magasabb nyugdíjat kapnak.
- Az általános nyugdíjemelés (így a 13. havi nyugdíj) helyett egyszeri vagy kétszeri korrekciót kellene alkalmazni a legkisebb nyugdíjaknál.
Ezt azzal magyarázza, hogy mindössze az idősek 3 százaléka kap 50 ezer forintnál kisebb nyugdíjat, ennél jóval többen vannak, akiknek 200 ezer forint feletti ellátás jár (nagyjából a nyugdíjasok 7 százaléka). Utóbbi miért részesülne a pluszjuttatásból?
- Vissza kell hozni a rugalmas nyugdíjkorhatárt, és ki kellene iktatni fokozatosan a nők 40 éves kedvezményét.
Simonovits szerint ugyanis az igazán sikeres országokban – mint Svédország és Dánia – semmilyen különbséget nem tesznek a férfiak és a nők nyugdíja között. A nők 40 egy nagyon drága zsákutca, kétségtelenül nehéz lesz belőle kifarolni – mondta. De ahelyett hogy ezt beismernék, álmegoldásokról ötletelnek, például a nyugdíjas szövetkezetekről a munkakerőhiány orvoslására. Ha ehelyett a nők korai nyugdíjazását visszaegyenjogúsítanák, akkor több dolgozó lenne.
- Visszahozni a járulék/nyugdíjplafont. Úgy véli, ezt a Fidesz is meg fogja lépni előbb, vagy utóbb.
- Ösztönözni a bevándorlást, vonzóbbá tenni Magyarországot.
A szakértő szerint nem egyértelműen rossz, hogy sok magyar dolgozik külföldön, de azért jobb lenne, ha kisebb lenne az arány, különösen olyan hiányszakmákban, mint az egészségügy. Erre azért van szükség, mert még a legkiválóbb nyugdíjpolitika mellett is bajba kerülhet egy öregedő társadalom.
Nem kell minden áron nyugdíjemelés
Rákérdeztünk, valóban elég lenne-e ennyi ahhoz, hogy a nyugdíjasok helyzete rendeződjön, és a nagyon alacsony nyugdíjak megszűnjenek. Simonovits András erre hangsúlyozta: nem hiszi, hogy minden segítséget a nyugdíjakon keresztül kellene megadni. A fejlett társadalmakban bevált, át lehetne venni, hogy a nyugdíj mellé feszítsenek ki egy szociális hálót azoknak, akiknek nem elég a járadékuk. Ők nyugdíjemelés helyett kapjanak, fűtés-, lakás-, gyógyszer-, vagy élelmiszer-támogatást, ami alkalmazkodhat az éppen aktuális árváltozásokhoz. A nyugdíj pedig maradjon meg a korábbi kereset függvénye.
Azt is kifejtette, hogy Ha pedig az egészségügy fejlődne, akkor sokkal több kisnyugdíjas lenne. Megfordítva a dolgot: ma azért halnak meg sokan korán, mert minden a nyugdíjra megy. Máshonnan közelítve: a gyerekes családok körében sokkal nagyobb a szegények aránya, mint a nyugdíjasok között. De egyszerűbb a nyugdíjemelést bejelenteni és bevezetni, mint a szegénysorra bevinni a tiszta ivóvizet, pedig az utóbbi fontosabb lenne.
