A brit gazdasági-politikai napilap úgy fogalmazott, hogy a többi uniós tagállam a korábbi intézkedésekkel ellentétben ezúttal hallgatólagos beleegyezéssel fogadta a jogi határzárat szigorító, kedden életbe lépett magyar törvénymódosítást.
A cikkben kiemelték, hogy a 14 év feletti, kísérő nélküli gyerekek őrizetben tartását is lehetővé tévő módosítással tovább szigorították a magyar menekültügyi rendszert, amely már eddig is a legkeményebbnek számított Európában.
A lapban azt írták, hogy a szélsőjobboldal térnyerésének idején az európai vezetők enyhítették a keményvonalas magyar bevándorláspolitikát érő bírálataikat.
Elemzők szerint a mérsékelt bírálatok azt a felismerést tükrözik, hogy keveset lehet nyerni Orbán Viktor kormányfő nyilvános fenyegetésével, aki azzal tudta bebetonozni a hatalmát Magyarországon, hogy a liberális elitek, a globális pénzügyi körök és az uniós bürokraták ellen harcoló józan hazafi szerepében tetszeleg
– olvasható a cikkben.
Orbán szerint viszont a reakciók új helyzetet tükröznek. Míg Magyarországot 2015-ben bírálták a menekültek elleni fellépése miatt, a magyar politika mostanra követendő példává vált – írta a Financial Times.
A La Repubblica című olasz balközép napilap kommentátora arról írt, hogy a római szerződések aláírásának 60. évfordulóján tartott európai uniós csúcstalálkozón leginkább a bátorság hiányzott.
A lap szerint “azután, ami egy idő óta Budapesten és Varsóban történik, furcsán hatott, hogy fenntartások nélkül elfogadták Magyarország és Lengyelország miniszterelnökének aláírását a nyilatkozaton, amely dokumentum azt igazolja, hogy az unió az emberi jogokra és a jogállamra épül”.
Egy másik cikkében az újság hangsúlyozza, hogy alig száradt meg a tinta a római nyilatkozaton, Európa máris megosztott a migráns kérdésben.
Miközben Ausztria is nemet mond az EU-n belüli áttelepítésekre, a magyar kényúr már elküldte világos üzenetét az uniós költségvetés újratárgyalásával kapcsolatban, amellyel a menekültek befogadását elutasító, de a brüsszeli strukturális forrásokat bőkezűen kihasználó országokra akarnak nyomást gyakorolni –
írta a La Repubblica.
A lap szerint Kovács Zoltán kormányszóvivő római sajtóbeszélgetésén azzal vádolta Olaszországot, hogy az áttelepítések kérdésében megzsarolta Magyarországot, nyomást gyakorolva a lázadozó kelet-európai partnerekre.
Az IlSole24Ore olasz gazdasági napilap úgy látja, hogy a római nyilatkozat aláírása sem csökkentette a törést az EU és a mozgásban levő Kelet-Európa, mindenekelőtt Brüsszel és Varsó között.
A cikk megjegyezte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egyrészt határozott szerepet követel Budapest számára az európai közösségben, miközben a magyar “közéletre személyes politikáját és kormányzását kényszeríti rá. A lap szerint ebből ered az euroszkeptikus nézetek terjedése, másrészt az, hogy Magyarország autoriter vezetés irányába halad.
