Vona Gábor, a Jobbik elnöke 2016 novemberében bejelentette, hogy a 2018-as országgyűlési választásig 18 vállalást tesz, amelyeket minden hónap 18. napján ismertet. Ezért a CÖF szerint senkit sem lepett meg, hogy december 18-án közölte:
Vona szerint az “európai bérunió” erkölcsileg igazságos, jogilag megvalósítható és gazdaságilag hasznos lenne.
Hét tagállamban egymillió aláírást kell összegyűjteni egy év alatt ahhoz, hogy az Európai Bizottság napirendre tűzze a kérdést.
A felvetés a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF) közleménye (MTI OS) szerint megkérdőjelezhető, szakmai komolyságából és megalapozottságából kifolyólag jó okkal feltételezhető, hogy az európai bérunió kérdése egészen január 18-áig lesz fontos a Jobbik elnökének, mert akkor jön majd az újabb nagy bejelentés.
Lehetetlen!
Egy esetleges európai bérunió a munkabérek ugrásszerű növelésének kötelezettségét vonná maga után Magyarországon a köz- és magánszférában egyaránt. Erre nemcsak Magyarországon, de az EU más országaiban sem nyílik lehetőség – véli a CÖF.
Az euró kivezetésének apropóján pedig kitérnek arra, hogy több európai nemzetgazdaságban (olasz, görög) mutat rá arra, hogy a monetáris politika a nemzeti fizetőeszköz leértékelése útján részben éppen a bérterhek csökkentésével kívánja tehermentesíteni a gazdaságot.
A drasztikus béremelés (azon túlmenően, hogy rövid távon lehetne fogyasztás- és gazdaságélénkítő hatása), hosszú távon számos problémát vetne fel a CÖF szerint.
Képtelenség
Ezek közül Magyarországon is az lenne, hogy a vállalkozások nem bírnák el a kötelező bérszintet, mely túl magas lenne számukra, ha az a nyugat-európai országok átlagához lenne igazítva. Ez a kis- és középvállalkozások esetén a fizetésképtelenséggel, a nagyvállalkozások esetében elvándorlási hullámmal járhatna – valószínűsíti a békemeneteket is szervező alapítvány.
Hazánkban a kiterjedt közszféra sem bírna el olyan béremelést, amely a jövedelmeket az EU-s átlaghoz emelné – teszik hozzá. Indoklásuk szerint ugyanis az ilyen mérvű bértömeg-növekedés olyan jelentős terhet róna a költségvetésre, amelyet csak a közterhek drasztikus növelésével lehetne csökkenteni.
Amennyiben ez tartós és jelentős adó-, járulék- vagy illetékteher-növekedéssel járna, az végsősoron ismét kevesebb pénzt hagyna a munkavállalóknál és részben közömbösítené is a fogyasztás élénkítésével összefüggő előnyöket – borítékolják.
A bérminimum irreális mértékben történő felemelése kapcsán, ha nem is az EU-ban, de Európában, Svájcban tartottak már referendumot. Ott a választók, felelős döntéssel, nemet mondtak egy olyan bérminimumra, amely hosszú távon még az alpesi ország erős gazdaságát is megterhelhette volna. (Itt valószínűleg a feltétel nélküli alapjövedelemmel kapcsolatos svájci népszavazásra gondoltak.)
Mégis kell a béremelés
Aztán meg arról értekeznek, hogy a régiós versenyben maradáshoz nem csupán a járulékok csökkentése szükséges, hanem a tudásalapú tevékenységek támogatása is, valamint hatékonyan presszionálni kell a hazánkban tevékenykedő cégeket is a bérszintemelésre, és ennek egyik leghatékonyabb eszköze a közszférában dolgozók béreinek tartós és jelentékeny megemelése.
Ezt a felismerést tükrözi, hogy a kormány által tervezett béremelési programok egy része a közszférában lévő munkahelyeket érinti. 2017-ben tovább emelkedik a rendvédelmi dolgozók bére, akik a tavalyi 30 és az idei 5 százalék után jövőre újabb 5 százalékos emelkedésre számíthatnak.
2017 az ötödik olyan év lesz, amikor nő a pedagógusbér, így 2013-2017 között a tanárok bére átlagosan 50 százalékkal emelkedik.
Tartós növekedési pálya!
Magyarországon kialakult, megerősödött, a korábbinál jóval stabilabb gazdasági háttér. A Jobbik elnökének béruniós felvetése kapcsán a CÖF szerint érdemes emlékeztetni: a 2010-es esztendőhöz képest ma már mintegy 600 ezerrel több embernek van munkája, a reálbérek évek óta folyamatosan emelkednek.
“A tartós növekedési pályára került magyar gazdaságot a nagy hitelminősítő ügynökségek is elismerik, idén ugyanis a három piacvezető nemzetközi hitelminősítő mindegyike átsorolta a magyar államadósságot, és a befektetésre ajánlott osztályzati sávban tartják nyilván Magyarországot” – zárta sorait a CÖF-CÖKA Jogi és Gazdasági Kabinetje.
Arról nem tettek említést, hogy ha nem jönnek az uniós pénzek, mint mostanában, akkor kicsit bajban van a tartós növekedési pálya, amit pl. az építőipar teljesítménye is jól tükröz
