Az MNB szerint a fogyasztás húzza jövőre a növekedést

Jövőre a növekedés élénkülését elsősorban a fogyasztás bővülése idézi elő, amiben döntő szerepet játszik a minimálbér-emelés és a garantált bérminimum növekedése,  ebből fakadóan a lakosság rendelkezésére álló jövedelem emelkedése, emellett a beruházások is érdemben bővülhetnek – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója csütörtökön az Inflációs jelentés részletes bemutatásán.

A kedden publikált fő számok szerint az MNB jelentősen, 3-ról 3,6 százalékra növelte a jövő évi bruttó hazai termék (GDP) bővülésre vonatkozó előrejelzését, 2018-ban pedig 3,7 százalékos növekedéssel számol.

A jegybank jövőre a korábbinál 0,1 százalékponttal nagyobb, 2,4 százalékos inflációt vár, 2018-ban pedig 3 százalékot. A prognózis alapján az idén az infláció 0,4 százalék lesz, a GDP 2,8 százalékkal bővül.

Balatoni András kiemelte: a már betervezett és elindított autóipari beruházások 2018-tól “termelésbe fordulnak át”, jelentősen növelve az exportot. A jelentés szerint a kivitel idén 6,6, jövőre 5, 2018-ban 6,0 százalékkal nő majd.

A makrogazdasági kilátásokat kétirányú kockázatok övezik

A Monetáris Tanács a decemberi Inflációs jelentés alappályája mellett két alternatív forgatókönyvet emelt ki.

• A mérsékeltebb külpiaci keresletet feltételező alternatív forgatókönyv megvalósulása az alappályánál alacsonyabb
  növekedési és inflációs pályát jelent.
• A gyorsabb bérnövekedést és dinamikusabb fogyasztásbővülést feltételező pálya
  nyomán a hazai gazdasági növekedés erőteljesebb, míg az infláció magasabb az alappálya-előrejelzésnél.

A kiemelt forgatókönyvek mellett a Monetáris Tanács a további kockázatok között a fejlett országok jegybankjainak monetáris politikai divergenciáját, az EU-forráskifizetés alakulása és szerkezeti elosztása miatt lassabb beruházási pályát, a magasabb, valamint az alacsonyabb olaj- és nyersanyagárakat valószínűsítő alternatív forgatókönyveket tárgyalta.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságban továbbra is vannak kihasználatlan kapacitások, míg az
infláció fokozatosan célra emelkedik. A monetáris politika horizontján a reálgazdaság dezinflációs hatása fokozatosan
megszűnik. A jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintjének tartós fenntartása és a monetáris kondícióknak a jegybanki eszköztár átalakításával történő lazítása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével.

Emlékszünk még? Az MNB tavaly decemberi Inflációs jelentésében csökkentette növekedési előrejelzését 2015-re. Akkor 2016-ra is kisebb, 2,5 százalékos bővülést jeleztek csak.