Egyik végletből a másikba esett az Orbán-kormány, amikor 2012-ben eldobta a korábbi rugalmas nyugdíjba vonulási szabályokat, és felváltotta a jelenlegi, rugalmatlan korhatárrendszerrel, amelyre ráültette a Nők 40 programot – áll abban a Közgazdasági Szemlében megjelent tanulmányban, amelyről a Napi.hu számolt be.
A szerzők, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának kutatói úgy vélik, a női korkedvezményes nyugdíj a korhatár emelésével szétfeszíti a nyugdíjrendszert, emellett a kedvezmény igazságtalan, diszkriminatív és fenntarthatatlan.
Emlékeztetnek: 2012 előtt 35-40 éves munkaviszonnyal szinte bárki előrehozott nyugdíjba mehetett, ami túlzott terheket rótt a költségvetésre és a járulékfizetőkre, de az Orbán-kormány ezt nem egy rugalmas, az eltérő élethelyzeteket kezelni képes, ám fenntartható rendszerrel váltotta fel, hanem megszigorították a korhatárokat és hatalmas kivételt emeltek a rendszerbe a „Nők 40” keretében.
A kutatók szerint a feszültségek az általános korhatár emelésével a jövőben tovább fokozódhatnak: a nők továbbra is nyugdíjba mehetnek 58-60 évesen, miközben a korhatár 65 évre emelkedik, vagyis akár 7 évvel korábban fejezhetik be a járulékfizetést, és kaphatnak teljes nyugdíjat. Nemcsak a férfiak, hanem a 61 éves korukra 39 éves jogviszonyt összegyűjtő nők is hátrányba kerülnek.
A rugalmatlanságot a kormány a Nők 40 plusz programmal próbálja ellensúlyozni, amelynek keretében állami támogatással segítenek munkát keresni azoknak, akiknek csak néhány hónap vagy év kell a negyvenévi jogviszony eléréséhez, ahelyett, hogy megnyitnák számukra a rugalmas nyugdíjazás lehetőségét, csökkentett nyugdíjjal – mutatnak rá.
A kutatók azt javasolják, hogy hozzák vissza a rugalmas nyugdíjazási szabályokat úgy, hogy ahhoz megfelelő bónusz-malusz rendszer kapcsolódjon, vagyis a korhatár előtti nyugdíjba vonulás csökkenéssel, a későbbi nyugdíjazás magasabb kezdőnyugdíjjal járjon.
