A kormány nemrégiben (teljes MSZP-támogatással, amiről később kiderült, hogy tévedés volt) megszavazta, hogy a jövőben ne lehessen megtudni, milyen adókedvezményeket kapnak a cégek.
Előzmény: Szél Bernadett szerette volna azt megtudni, mekkora adókedvezményeket kaptak a Magyarországon beruházó cégek, pert is nyert a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) szemben (magyarul: ki kellett volna adnia a minisztériumnak az adatokat), csak aztán megszavazták a titkosítást. Ez a kapu tehát bezárult. Viszont az is érdekes, hogy vajon mennyi állami támogatást kaptak egyébként a beruházók. Megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól, hogy 2010 (kormányváltás) óta
- hány beruházás kapott egyedi kormánydöntésen alapuló készpénz-támogatást (EKD)
- melyek voltak ezek a beruházások
- mennyi volt az egyes beruházások értéke
- mennyi volt az egyes beruházásoknál az állami támogatások értéke
- és az egyes beruházásokkal mennyi új munkahelyet hoztak létre.
Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy ezek a cégek kaptak-e pluszban adókedvezményt, de erre a KKM nem tudott válaszolni, ezért az NGM-hez irányítottak – utóbbi helyről azonban nem érkezett semmilyen válasz. Nézzük, mit tudtunk meg a KKM-től.
66 beruházás kapott összesen szűk 139 milliárd forint támogatást
2010. január 1-je óta összesen 66 olyan támogatási szerződést kötöttek, amelyekre már meg is történt a kifizetés. Mivel azonban volt olyan cég, aki többször is részesült támogatásban, összességében csak 58 cég beruházását érintette a támogatás.
Legtöbbször (4 alkalommal) az Audi Hungária Motor Kft. kapott támogatást (összesen 23 milliárd forint), illetve a Robert Bosch (3 cég, 4 alkalom, összesen 4,69 milliárd forint). De duplázott a Continental AG (0,9 milliárd), a GE (2 cég, 3 milliárd forint), az Ibiden (0,49 milliárd forint), az MCS vágóhíd (2,78 milliárd forint) és a Nokia (0,48 milliárd forint).
Összességében:
- a 66 beruházás 1502,7 milliárd forintot tett ki,
- a cégek 21 814 munkahely létesítését vállalták be, és
- szerződés szerint legfeljebb 138,7 milliárd forint EKD-t kaphattak a kormánytól.
Átlagosan:
- 6,36 millió forintba került egy munkahely létesítése, és
- a beruházások értékéhez képest 9,23 százaléknyit adott a kormány.
És most következzenek a legek.
Gumigyár kapta a legtöbb támogatást
Mint a következő táblázatból látható, a legtöbb támogatást az Apolló Tyres Kft. kapta – a gumigyártó a teljes summa több mint 11,59 százalékát zsákolta be.
(Mindegyik táblázatra vonatkozik: a beruházásokhoz tartozó támogatási összeg azt jelöli, hogy a szerződés szerint maximálisan mekkora támogatási összegre lehet jogosult a cég. Az új munkahelyek száma pedig azt, hogy a cég hány új munkahely létesítésére vállalt kötelezettséget.)
amit a Ceva-Phylaxia Oltóanyagtermelő Zrt. kapott (101 millió forint egy 2,5 milliárd forintos beruházáshoz, amellyel 20 új munkahely létesítését vállalták be).
Autógyártó ígérte a legtöbb új munkahelyet
Az Audi egyik beruházása lett ebben a kategóriában az első 1800 vállalt új munkahely létesítésével.
A másik véglet egy autóipari K+F cég, az Ibiden Kft., mely mindössze 15 új munkahely létesítését ígérte meg (0 4,79 milliárd forintos beruházáshoz 127 millió forintos támogatást nyert el).
A legnagyobb beruházás is az Audié volt
A 251,276 milliárd forintos Audi-beruházás az összesen 66 támogatott beruházás több mint 16 százalékát teszi ki egyedül.
A legkisebb beruházást ugyanaz a cég vállalta, amelyik a legkisebb támogatási összeget kapta (Ceva-Phylaxia).
A legdrágább munkahelyteremtő egy faipari cég
A beruházásoknál a cégek vállalták új munkahelyek teremtését is, de nem mindegy, hogy milyen áron. Ha megnézzük, mennyi a létszámra vetített állami támogatás, akkor látszik, melyik cégnél szánt fejenként a legtöbbet a kormány a munkahely-teremtésre.
Ezt a címet az Interspan Faipari Kft, érdemelte ki – náluk a 29,584 millió forinttal támogatta a kormány egy munkahely létrehozását (összesen 100 új munkahelyet ígért a 29,6 milliárd forintos beruházással, amihez 2,96 milliárd forint támogatást kaptak).
Ennél a cégnél A leghatékonyabban az IT Services Hungari Kft.-nél valósult meg a munkahelyteremtés – a 8,86 milliárd forintos beruházással 720 új munkahely létesítését vállalták be, amihez 443 millió támogatást kaptak. Vagyis ebben az esetben 615 ezer forint kormánytámogatásból jött létre egy munkahely.
A legnagyobb arányú támogatást gyógyszergyár kapta
A Béres Gyógyszergyár Zrt. kiemelkedik a mezőnyből ebből a szempontból: 50 százalékos támogatást kaptak (60 munkahely, 3,15 milliárd forintos beruházáshoz 1,57 milliárd forintos támogatás).
Ami ötszöröse az átlagnak.
A másik véglet az Ibiden Kft. (autóipari K+F) beruházása, amely mindössze 2,65 százalékos kormánytámogatást kapott (15 munkahelyet ígértek a 4,79 milliárd forintos beruházásból, amihez a kormány 127 millió forintot adott).
Kiket támogatnak (még)?
Megnéztük, az EKD-s beruházások között nem csak olyan cégek voltak, amelyek a kormány stratégiai partnerei (és ez fordítva is igaz: nem minden stratégiai partner részesült már támogatásban). Amit még nem szabad elfelejteni: ez nem az összes támogatás, amit a kormány osztogatott, hiszen van pl. nagyvállalati támogatás is, amire tavaly 3, idén 15 milliárd forintos keretet biztosított a kormány.
És azt is hozzá kell tenni, hogy az előző kormányok is kinyitották a bukszát, hogy ösztönözzék a nagyberuházásokat: 2004 és 2009 között például 73 esetben, de mindössze szűk 75 milliárd forint értékben kaptak egyedi kormányzati készpénz-támogatást a nagyberuházások. (És akkor sem ez volt az egyetlen támogatási forma.) Vagyis
Megérte?
A 2014-es Apolló Thyres EKD-val kapcsolatban kapott támadó kérdést korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a parlamentben, amire összefoglalva a következőt válaszolta:
Magyarországon a beruházásösztönzési támogatások nem hasraütésszerűen, vagy nem a kormány kénye-kedve szerint alakulnak, hanem van egy világos jogi keretrendszer, amelyet az Európai Unió hagyott jóvá, és a támogatásokról folyamatosan jelenteni kell az Európai Bizottság felé. Utalt arra is, hogy minden esetben vizsgálják a munkahely-teremtést és a megtérülést is.
Most mi is megkérdeztük a KKM-től, készült-e arról vizsgálat, hogy megérte-e a kormánynak pénzzel támogatni a vállalatokat.
A minisztériumtól azt a választ kaptuk, hogy minden egyes EKD-projektnél a HIPA előzetesen vizsgálja a megajánlott támogatás államháztartási (központi költségvetést érintő) megtérülését, összevetve a támogatás összegét az államháztartás szempontjából bevételeknek minősülő tételekkel (pl. fizetendő adókkal, járulékokkal). Ennek megfelelően a beruházók számára nyújtott támogatás minden egyes esetben pozitív nettó jelenértéket eredményez a központi költségvetés számára, kizárólag a direkt hatásokat figyelembe véve.
Kiemelt kép: Orbán Viktor az A3 Limousine sorozatgyártásának megkezdése alkalmából tartott gyárlátogatáson az Audi győri járműgyárában 2013. június 12-én. MTI / Koszticsák Szilárd
