A magyarországi 15-64 éves roma népesség 80 százalékának legfeljebb általános iskolai végzettsége van, míg a nem roma lakosság esetében ez az arány csak 20 százalék – írja a Magyar Nemzet a Központi Statisztikai Hivatal friss elemzésére hivatkozva.
A „Munkaerőpiaci helyzetkép” című kiadványból az is kiderül, hogy tavaly a munkaképes romák 39 százaléka volt foglalkoztatott, szemben a nem romák 65 százalékos mutatójával. Az etnikai hovatartozás 2014 óta szerepel a munkaerő-felmérés háttérváltozói között, ami lehetővé teszi, hogy a munkaerőpiaci jelenléten túl a foglalkoztatás milyenségében megmutatkozó különbségeket is megismerjük.
A romák 16 százalékát tartják nyilván munkanélküliként, 45 százalékukat inaktívként szemben a nem romák 4, illetve 31 százalékos mutatóival. Tavaly ugyanakkor javultak az előző évhez képest a romák foglalkoztatási mutatói, sőt, a javulás mértéke felülmúlta a nem roma népességre jellemzőt, de ez jórészt a közfoglalkoztatás bővülésének köszönhető: a dolgozó romák 42 százaléka a közfoglalkoztatásban vett részt 2015-ben.
A munkaerőpiaci hátrányhoz a lakóhely szerinti megoszlás is hozzájárul: a roma népesség 52 százaléka a legkedvezőtlenebb foglalkoztatási helyzetű Észak-Magyarországon, illetve Észak-Alföldön élt tavaly, és a romák a teljes népességnél nagyobb arányban élnek községekben, aprófalvas térségekben, ahol eleve szűkösebb a munkahelykínálat.
A munkaerőpiaci diszkrimináció is a romákat sújtja leggyakrabban: 52 százalékuk jelezte, hogy szembesült már ezzel, és 45 százalékuk szerint ennek oka a származás volt. A KSH szerint az alacsony iskolai végzettség származástól függetlenül magas diszkriminációs kockázatot jelent, a romák esetében azonban a középfokú végzettség sem csökkenti ennek esélyét, a diszkriminációs érintettség hasonlóan magas a szakmunkás végzettséggel, illetve az érettségivel rendelkezők körében is.
