A magyar munkajog szélsőségesen elhanyagolja az utasítási jogot, amelynek taglalása, értelmezése másutt igen népszerű; a témának Nyugat-Európában könyvtárnyi irodalma van – mondta a Wolters Kluwer által szervezett XIII. Magyar Munkajogi Konferencián a Pécsi Tudományegyetem rektorhelyettese, dr. Berke Gyula.
„A munkáltatói utasítás és korlátai” című előadásában kitért pl. arra is, hogy a munkaviszony mekkora függőséget jelent – írta a Munkajog.hu.
A munkaviszony függőség
A munkajogviszonyban meglévő alá-fölé rendeltség, az ebből következő függőség a munkáltató utasítási jogának dogmatikai alapja; a munkát végző személy szolgáltatása csak fajlagosan meghatározott a munkaszerződésben, a munkáltató vezetési hatalma e fajlagos meghatározottságot konkretizálja – adott elméleti alapozást előadásának tárgyához a professzor.
A munkáltatói utasítási jogának alapja a munkaszerződés: ennek keretében a munkáltató irányítási joga korlátlan, vagyis meghatározhatja többek között a munkavállaló munkakörét, munkaidejét és a munkavégzés helyét is.
Speciális utasítások
Ezen kívül az utasítási jog létezik, de az korlátozott: a Munka törvénykönyve határozza meg. A törvény erejénél fogva változtathat a jogviszony tartalmán a munkaadó, ha a jogviszony környezete változik; speciális utasításokat adhat és eltérő teljesítést kérhet számon munkavállalóján.
A törvény megkülönböztet a munkaszerződésen belüli általános munkáltatói utasításokat és a munkaszerződésen kívüli speciális munkáltatói utasításokat. Ez utóbbi kategória erősen problematikus, mert a speciális utasítások személyi, tárgyi és időbeli korlátai kevéssé tisztázottak: az Mt. nem tartalmaz olyan konstrukciót, amely ezeknek a problematikáját kezelné – jegyezte meg a professzor.
Az Mt. ugyanis mindössze annyit ír elő, hogy érvénytelen az a módosítás, amely a munkavállaló hátrányára változtatja meg a munkaviszonyt; ez az előírás a gazdasági válság következményeinek munkajogi kezelését nem segíti elő – hívta fel hallgatósága figyelmét az előadó.
Dr. Berke Gyula úgy vélte, hogy a pillanatnyi munkaerő-piaci folyamatok – az egyre súlyosbodó munkaerőhiány – a munkavállaló helyett a munkaadót hozzák kiszolgáltatott helyzetbe, és a munkajognak erre is fel kellene készülnie.
