Az Európai Bizottság kiszabta a valaha volt legnagyobb adózási bírságot.
Ez az összeg, amit a Bizottság szerint a cég 2003 és 2014 között a cég nem fizetett be. Plusz a kamat. Az 2014-ben indult vizsgálat döntésének indoklása az volt, hogy az adókedvezmény, amit az Apple Írországtól kapott, már tiltott állami támogatásnak minősül. Az ítélet még nem jogerős, Írország és az Apple is jelezte, hogy fellebbezne, így az ügy valószínűleg még évekig elhúzódik majd.
Az írek és az Apple olyan megállapodást kötöttek, aminek keretében a cégnek lényegesen kevesebb adót kellett fizetnie 1991 óta, azaz már mintegy 25 éve. Az Európai Bizottság kimondta, hogy amíg a szabályok szerint ugyanazoknak az adózási szabályoknak kellett volna érvényben lennie az összes Írországban működő cégre, az Apple-re lényegesen kedvezőbb feltételek vonatkoztak. A cég 2003-ban még profitja 1 százalékát fizette be adóként, 2014-ben már csak 0,005 százalékát. Mindezt úgy, hogy az írországi adókulcs 12,5 százalék.
Hogy mennyire kicsi a 0,005 százalék, mi sem mutatja jobban, hogy minden 1 millió euró után, amit a cég profitként termelt, mindössze 50 eurónyi adót fizettek. Felmerül a kérdés, hogy egyedül az Apple volt-e ilyen kiváltságos helyzetben, a válasz természetesen nem. Az Európai Bizottság hasonló ügyekben folytat vizsgálatot a McDonald’s-nál és az Amazonnál is.
A Financial Times számításai szerint az Apple mindössze 344 millió eurónyi adót fizetett be az európai piacán. A 13 milliárdos büntetés harmincszor több, mint az adó, amit Európa többi részén befizettek az elmúlt 10 évben. Nem is a büntetés a megfelelő szó rá, hiszen Margrethe Vestage versenypolitikáért felelős európai biztos szerint nem büntetésről van szó, hanem kifizetetlen adóról, amit az Apple köteles kifizetni.
De hogyan működhetett ez a rendszer így, ráadásul ilyen sokáig?
Közismert, hogy létezik egy “dupla ír” módszer, aminek lényege, hogy az Írországban bejegyzett cégek leányvállalatai máshol is fizethetnek adót. Így a multik legálisan szállíthatják profitjukat más országokba, történetesen adóparadicsomokba.
Egyébként sem ez az első alkalom, hogy adózás kapcsán büntetést kényszerül fizetni a cég. Tavaly év végén az Apple beleegyezett, hogy 318 milliós büntetést fizet Olaszországnak egy régóta húzódó adózásról szóló nyomozás ítéleteként. A cég ellen 2013-ban is folyt már adóelkerülés miatt nyomozás Amerikában, ekkor kiderült például, hogy
- az Apple szinte összes külföldi művelete egy alkalmazottak nélküli ír cégen keresztül működik,
- az Apple Operations International, ami az Apple teljes profitjának 30 százalékát termeli, sehol nem fizet adót,
- a cég Amerikában termelt profitja is Írországban köt ki.
Adóelkerülés, csillagos ötös
Igen, ezekről már 2013-ban is tudtunk. Az Apple úgy oldotta meg, hogy nem fizet adót az Apple Operations International után, hogy Amerikában az adó attól függ, hova van bejegyezve a céged. Írországban pedig az adózás azon alapszik, honnan irányítják az emberek a vállalatot. Így ha van egy leányvállalatod Írországban, de azt Amerikából irányítod, tádám,
Az Apple jelen helyzetben is tagadja a vádakat, közleményükben azt írják, a cég betartja a törvényeket, és befizet minden adót, amivel tartozik, akármelyik országról is legyen szó. Szerintük a Bizottság ügye nem arról szól, hogy az Apple mennyi adót fizet, hanem arról, melyik ország gyűjti be a pénzt. Ezért úgy gondolják, a döntés rossz hatással lesz az európai befektetőkre és a munkahelyteremtésre. Az Apple biztos abban, hogy visszavonják a döntést.
A cég vezérigazgatója, Tim Cook nyílt levelet tett közzé, amiben azt írja, az évek során az Apple rendszeres útmutatásban részesült az ír adórendszer tekintetében, ugyanazokat a szempontokat figyelembe véve, mint bármelyik másik ott működő cég. Szerinte az Európai Bizottság állításának nincs semmilyen alapja, ők nem kértek és nem is kaptak soha semmilyen különleges ajánlatot az írektől.
Az Apple pénzügyi igazgatója szerint a cég 400 millió dollárnyi adót fizetett be adóként Írországban 2014-ben. Luca Maestri szerint az az állítás, hogy a cég európai profitja sehol sem adózik, teljesen hibás, mivel állítása szerint ezek után a pénzek után az USA-ban adóznak.
Az ír pénzügyminiszter, Michael Noonan azt nyilatkozta, egyáltalán nem ért egyet az Európai Bizottság döntésével. Szerinte az ír adórendszer azon alapszik, hogy mindenkire ugyanazok a szabályok vonatkoznak, kivételek nélkül.
Az Apple ír piaca nemcsak egy a sok közül, hanem a legfontosabb az összes közül. A cég összesen több mint ötezer embert foglalkoztat, ez a szám több mint 30 százalékkal nőtt az elmúlt egy évben. Ez még mindig nem a végleges létszám, további ezer embert terveznek foglalkoztatni 2017 végéig Corkban, ahol egyébként már 1980 óta működik a cég leányvállalata. Az ír város legnagyobb privát befektetője így egyértelműen az Apple.
Hogy miért olyan fontosak az Apple-nek az írek? A Wired elemzése szerint a cég minden Amerikán kívüli üzlete ezen az országon fut át. Az Apple Operations Europe és az Apple Sales International foglalkozik a Kínában gyártott Apple termékek importjával és továbbításával, ezen kívül ők is gyártanak néhány terméket.
Az Európai Bizottság arra jutott, hogy szinte az összes profitot ez a két cég termelte, ezek viszont egy központi iroda alá tartoznak, ami
csak papíron létezik és egyáltalán nem termel profitot.
Az Apple úgy intézi ezt, hogy az össze eladását Írországban jegyzi be, nem ott, ahol a termékeket eladta. Tehát akár Európában, a Közel-Keleten, Afrikában vagy Indiában veszel egy Apple-terméket, tulajdonképpen az írországi Apple Sales Internationallal üzleteltél.
Úristen, most akkor nem lesz következő iPhone?
Mielőtt mindenki félve a zsebéhez nyúlna, majd szeretett iPhone-ját szorongatva elmélázna azon, mi lesz így a céggel, minden Apple-szimpatizáns megnyugodhat, ha az Apple kénytelen lesz kifizetni, akkor sem fog a csőd szélére kerülni. Tavaly 53 milliárd euró profitot termelt a cég, így rövid matekozás után látható, hogy a 13 milliárd euró csak a tavalyi profitnak is mindössze 25 százaléka.
Adódik a kérdés, hogy az írek miért nem törtek ki üdvrivalgásban, hogy ha 13 milliárd eurót kaphatnak az Apple-től? Egyszerűen azért, mert az, hogy Írország ilyen kedvező feltételeket biztosít egyes cégek számára, másoknak pedig nem, az valljuk be, nem tesz túl jót az ország nemzetközi megítélésének. Így ráadásul csökkenhet a vonzereje a potenciális jövőbeli külföldi befektetőknél is. Írország 12,5 százalékos adókulcsa amúgy is az ország sikerének kulcsa, főleg az amerikai cégek szemében.
Pedig 13 milliárd euró annyi pénz, hogy az írek rengeteg kiadását fedezné. Kitelne belőle az ország teljes idei egészségügyi költségvetése, de elég lenne több mint 30 ezer dublini otthon teremtéséhez, és kijönne belőle az ország oktatási költségvetése. Másfélszer. A szemléltetésére még kézenfekvőbb példa, hogy a pénzből kijönne
- 17 millió darab iPhone6,
- 14 millió darab iPhone6+,
- 21 millió darab iPhone SE,
- 18 millió darab iPad Pro,
- 24 millió darab iPad Mini 4,
- 8 millió darab MacBook Pro,
- 19 millió darab Apple Watch.
Ez csábítóan hangzik ugyan, de Írország hosszú távon sokkal többet veszthet, ha elveszíti vonzerejét a nemzetközi multinacionális cégek körében, mint amennyit nyerhet, ha a hosszú tárgyalássorozat végén az Apple-nek tényleg fizetnie kell. Egy ír adótanácsadó szerint viszont amit az Apple csinál, teljesen példátlan és rengeteg kockázattal jár.
Nem is értem, az Apple adótanácsadói hogy nem figyelmeztették még őket, hogy változtassák meg tíz éve, mondta.
