Az úgynevezett Z generáció, vagyis az 1995 után született fiatalok éppen a saját bőrükön kezdik érezni a munkaerő-piaci valóságot, és a kutatás eredményei alapján egyáltalán nem látják optimistán a helyzetüket. A 18-24 éves korosztályba körülbelül 850 ezer fiatal tartozik, akik közül mintegy 220 ezren tanulnak valamelyik felsőoktatási intézményben.
Ha azt vesszük, hogy ők mind csakis a tanulmányaikra koncentrálnak, akkor is legalább a Z generáció háromnegyedének már meg kellett volna jelennie a munkaerőpiacon. Ehhez képest
– derül ki a Jófogás apróhirdetési portál és a GKI közös tanulmányából.Fizetési igények
A célcsoport fiataljainak esetében az előzetesen elvárt nettó fizetés átlagosan 181 ezer forint körül alakul, de az igények az iskolai végzettség növekedésével együtt emelkednek: a Ba/BsC szakos hallgatók jellemzően kisebb elvárásokkal álltak elő, mint a jelenleg már Ma/MsC képzést végzők.
Összességében a 18-24 éves korosztály munkaerőpiacon még meg nem jelent tagjai némileg kisebb kezdő fizetésigényt jeleztek, mint az idősebb, de eddig még soha nem dolgozók. A gyakorlatban egyébként
Az iskolai végzettség szerepe
A kutatásban résztvevő fiatalok a pályakezdéssel kapcsolatban eléggé pesszimistán nyilatkoztak. A 18-24 évesek közel fele úgy látja, hogy nehéz lesz elhelyezkednie az első állásában, véleményük szerint a végzettségüknek megfelelő munkát nem könnyű találni.
Összességében
Az is kiderült,Ez komoly kihívást jelent mind a fiatalok, mind a munkaadók számára, hiszen azt az üzenetet rejti magában, hogy a munkaerőpiacon a boldogulásban már kevés szerepe van a képzettségnek, végzettségnek, ez pedig mind az oktatási rendszer, mind a munkaerő-piaci viszonyok komoly problémáit jelzi előre.
Elhelyezkedési nehézségek
Magyarországon is jellemző, hogy legkönnyebben ismerősön keresztül tud az ember munkához jutni. Ám az első munkahely előtt álló fiataloknak a legtöbb esetben még nincsen olyan értékes szociális hálójuk, amely álláshoz juttathatná őket, így ők mindinkább az interneten, azon belül is apróhirdetési oldalakon keresgélnek.
Átlagosan 45-50 ezer hirdetésünk van az állásajánlat kategóriában, és ezek szinte minden típusú munkát lefednek, hiszen a közgazdásztól a marketing asszisztensen keresztül a karbantartókig széles a paletta a meghirdetett pozíciók terén. A legtöbb állást a vendéglátás-idegenforgalom kategóriában adják fel, de az elmúlt hetekben erősen emelkedett a diákmunka állások száma is – mondta el az apróhirdetési portál elemzője, László Sebestyén.
A GKI tanulmánya szerint egyébként a nyomtatott sajtóban már csak a fiatalok 20 százaléka keres munkát, a fejvadászok ebben a korosztályban pedig maximum csak azoknál jönnek szóba, akik valamilyen kiemelkedő iskolai végzettséggel bírnak. A legkedveltebb böngészési helyek az apróhirdetési, illetve az álláskeresésre szakosodott weboldalak.
Aki szerencsés és még tud a szüleire támaszkodni, az el tud menni ingyen, vagy alacsony fizetésért gyakornoknak, így tud némi tapasztalatra szert tenni. Mások ugyanebből a célból diákmunkát keresnek, de a jelenleg is dolgozó 18-24 évesek akár főállást is vállalnak a tanulmányaik mellett – 80 százalékuk már volt ilyen módon alkalmazásban.
25 év felett erősödik a főállással szembeni preferencia még akkor is, ha mellette hallgatói jogviszonyban van a fiatal. Ilyenkor növekszik az esélye annak, hogy olyan munkát is elvállal, ami nem a szakmájába vág, aminek következményeként változnak a preferenciák, és az iskola befejezése, a végzettség megszerzése háttérbe kerül.