Ha a parlament elfogadja, jövőre nőnek a munkavállalók mobilitását segítő adókedvezmények, amire azért van szükség, mert egyes térségekben jelentős munkaerőhiány alakult ki – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
Fő az optimizmus
Az államtitkár kifejtette: a munkaerő-kereslet növekedése a gazdaság folyamatos bővülésének, a kormány foglalkoztatást és gazdasági növekedést támogató intézkedéseinek köszönhető. A 2017-es adócsomagban több, a munkaerő mobilitását ösztönző, a munkába járás terheit csökkentő kedvezmény van, amelyeket a jövő évi költségvetésbe is beépítettek. Hozzátette, más területeken is intézkedésekre van szükség, például a szakképzés átalakítására és a felnőttképzés kiszélesítésére.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke azt mondta, bíznak abban, hogy az elmúlt időszak reálkereset-növekedésének és a bejelentett támogatásoknak a hatására mérséklődik az európai munkaerőpiac elszívó hatása, és élénkülni fog az országhatáron belüli mobilitás.
Cseresnyés Péter felidézte, hogy a foglalkoztatási adatok folyamatosan javulnak, több mint 4 millióan dolgoznak, a versenyszféra 2016 elején több mint 300 ezerrel több embert foglalkoztatott, mint 2010-ben, összességében pedig 550 ezerrel dolgoznak többen. Egyes területeken – főleg Nyugat-Magyarország északi részén, Győr és Szombathely térségében – már hiány van a szakképzett munkaerőből. A mobilitás elősegítésére jövőre 10 milliárd forintnyi adókedvezményben részesülnek a munkáltatók és a munkavállalók.
Így változnának a szabályok
Az államtitkár elmondta, a 2012 októberében bevezetett lakhatási támogatásra eddig 2 milliárd forintot fordítottak és mintegy 2800 személy foglalkoztatását segítették elő. A jövő évi költségvetésben ennek keretösszege 10 milliárd forintra emelkedik.
A 2017-es adócsomag szerint emelkedik a saját gépkocsival történő munkába járás költségtérítése, a munkáltató a mostani kilométerenkénti 9 forinttal szemben kilométerenként 15 forintot adhat adómentesen a munkavállalónak. Ez az államtitkár szerint több százezer embert érint, és 7,5-8 milliárd forint kiadást jelent a költségvetésnek.
További változás, hogy a munkásszállókon történő elhelyezéskor az adómentességhez elég, ha egy lakóhelyiségben egy munkavállaló lakik, míg most két embert kell egy szobában elhelyezni ehhez.
A foglalkoztatás első öt évében – a törvényben rögzített feltételek teljesítése esetén – adómentes lesz a munkáltató által nyújtott lakhatási támogatás meghatározott része. Az adómentes támogatás maximális összege a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40, második 24 hónapjában a minimálbér 25, az azt követő 12 hónapban pedig a minimálbér 15 százaléka.
A mobilitási lakhatási támogatás összegét, továbbá a munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére az adóévben elszámolt költséget, ráfordítást társasági adóalapot csökkentő tételként lehet elszámolni. Vagyis a vállalkozások a jövőben nemcsak költségként számolhatják el ezeket a kiadásokat, hanem a társasági adóalapjukat is csökkenthetik velük. Például az a vállalkozó, aki 1 millió forintot ad a munkavállalók bérleti díjába, az 1 millió forintot levonhatja költségként a bevételekből, majd adózás előtti eredményét is csökkentheti ugyanazzal az 1 millió forinttal.
Az államtitkár kérdésekre válaszolva azt mondta, a munkaerő-mobilitást ösztönző további lépéseket akkor lehet tenni, ha a gazdasági növekedés ezt támogatja, és a költségvetés megengedi.
