A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szokásos éves ellenőrzésének jelentése szerint a magyar gazdaság a növekedésösztönző gazdaságpolitikának, a kedvező külső feltételeknek és az uniós források hatékony felhasználásának köszönhetően lendületes ütemben növekedett az elmúlt években. Ugyanakkor az alkalmazott magyar gazdaságpolitika növelte az állam gazdasági szerepvállalását, és ezáltal az állami szektor felé tolta el a kockázatviselés súlypontját – írta a jelentés.
Fontosabb megállapítások:
- Idén 2,3 százalékos GDP-növekedésre számít a valutaalap.
- Az IMF szerint az idén valószínűleg sikerül teljesíteni a 2 százalékos deficitcélt, a GDP-arányos államadósság pedig 74,25 százalékra csökken.
- A GDP-arányos államadósság 75,3 százalékra csökkent a 2014-es 76,2 százalékról.
- Az élénk belső keresletnek köszönhetően a termelés 2015-ben 2,9 százalékkal nőtt. A szintén erőteljes külső kereslet pedig nagyban hozzájárult a folyó fizetési mérlegtöbblet fenntartásához.
- A munkanélküliség a magánszektorban növekvő foglalkoztatásnak és a közmunkaprogramok kiterjesztésének köszönhetően az aktív népesség részarányának növekedése ellenére is csökkent – áll a jelentésben.
Mint írják, az állam gazdasági szerepe is erősödött, banki és energiaipari részesedés vásárlásokat is beleértve. Középtávon a növekedési kilátások meglehetősen visszafogottak a privát beruházásokat – a külföldieket is beleértve – továbbra is fékező, nem túl kedvező üzleti hangulat miatt. A munkaerőpiacon pedig az alacsony részvételi arány kedvezőtlen hatásaival kell számolni elsősorban a nők és az alacsonyan képzett munkavállalók foglalkoztatása terén.
Az IMF igazgatósága ezért a külső sérülékenységek mérséklését szem előtt tartó és a magánszféra szerepét előtérbe helyező növekedésösztönző gazdaságpolitika alkalmazását sürgeti.
Bár a magas adóék problémáját részben orvosolta a személyi jövedelemadó csökkentése, de az IMF szerint célzottabb lépésekre lenne szükség az alacsonyabb jövedelműek esetében. A szakértők kiemelik, hogy az adójóváírás költségvetési szempontból akár olcsóbb is lehetne, mint az általános szja-csökkentés és nagyobb hatása lehetne a foglalkoztatásra is – írta a Portfolió.
Az IMF szakemberei megjegyzik, hogy a tárgyalások során a magyar döntéshozókkal konszenzus volt a rövidtávú kilátásokat illetően, a középtávú prognózissal és a kockázatokkal kapcsolatban viszont a magyar hatóságok sokkal optimistábbak voltak. A költségvetés kapcsán megállapodtak abban, hogy a növekedés ösztönzésére van szükség, de az eszközökben nem volt konszenzus.
(MTI, Portfolió)
